Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-09-30 / 27. szám

426 ra következő években s egyszer az Oakst. De különben is az előkelő turfíták közt kevesen foglalnak olly kitűnő helyet, mint a fönebbi név viselője. Sir Joseph 1814-ben született ; rövid ideig dzsidás ezredben szolgált, honnan kilépvén a „yachting" volt főszenvedélye s a földközi tengert és Görögországot saját sétahajóján utazta be ; végül Olaszországban telepedett le , hol képző művészeti és szépirodalmi tanúlmányoknak élt s ezekben nagy jártasságot szerzett. Florencz köreiben bizonnyal nem sejték akkor, hogy 5 még az angol gyep legjobb birái s legbuzgóbb versenybarátai egyikévé fog válni. Neve a versenyprogrammokban 1844-ben jelent meg először ; négy lova volt akkor, mellyekkel az első két évben egyetlen versenyt sem birt megnyerni s a tételek és fogadások tömérdek pénzébe kerültek. El lévén azonban a kitartás eszközeivel látva, mi a sikernek majdnem biztos titka, állhatatosságát az 1846-ki July Stakes jutalmazta meg, mellyet Miami kanczája nyert meg Cossack ellen s következő évben Cossack a Derbyt, Miami az Oakst nyerte. Megízlelvén a nagy versenyek ingerét, rögtön másra — az Oaks után következő Ascot Cupra vágyott s e czélra Mr Gallytól háromezer guinean vette meg Mendicantet, melly azonban roszúl futott, de a bele fektetett tökét íiával Beadsmannel hálálta meg, melly az 1858-ki Derbyt megnyerve , valami nyolczvanezer fontot hozott tulajdonosának. 1848-ban ismét egyetlen eladó versenyre sem birt szert tenni, de a következő két évben újra s olly nagy versenyekben szolgált neki a szerencse, hogy a cseresnyeszin test félelmetessé kezdett válni, míg végre 1851-ben Teddington ezt a müárusi kirakatokban milliók előtt tette ismeretessé. Teddington, Hawley és Stanley uraknak közös birtoka, olly pompás állapotban jelent meg az epsomi Derbyre, hogy ez Anglia leghíresebb idomító istállójának is becsületére vált volna; de csak az előkelőknek volt kedvencze, a nagy tömeg Marlborough Buck nevü gyönyörű félvér lóban bízott s méltán, mert Teddington könnyű alkatú ló volt s inkább agárra, mint versenylóra emlékeztetett, ha azonban megindúlt, nagyszerű actiója minden egyéb hiányát feledteté. Tudjuk , hogy a diadal Teddingtoné lett s két tulajdonosa roppant összeget nyert vele. — Maga a híres fogadó Davis százezer fontot vesztett ellene s midőn átalános volt a hit, hogy „ill a berek nádak erek"-et mond, pontosan és olly közönnyel fizette ki iszonyú veszteségét, mint a londoni bank. A nyertest Job Marson lovagolta, ki a tulajdonosoktól kétezer fontot s más fogadóktól ezer fontot kapott ajándékba. Ugyanazon évben történt, hogy Sir Joseph megboszankodva holmi otromba gyanúsításokon, mellyekkel őt a köznép Breba és Aphrodite kanczáinak futása miatt illette, ménesének árverés alá bocsátását határozta el s csak Confessor és Mendicant hágó ménéit tartotta meg hat anyakanczával, mellyek tenyésztése magváúl szolgáltak. Ismerői előre megjósolták , hogy a gyepről elvonulása nem lesz hosszú tartamú s ime egy év múlva csakugyan ismét vett és John Day idomár gondjára bizott néhány versenylovat, de ezekkel annyira üldözte a szerencse, hogy jobbnak látta saját idomárjaúl megfogadni George Manninget, ki mai napig is kezeli versenyistállóját. Eleinte ezzel sem ment jobban a dolog s télen át olly keveset Ígérőnek mutatkozott Beadsman és Fitz Roland, hogy Hawley úr több ízben kínálgatta e lovakat bárkinek,