Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-08-20 / 23. szám

361 főkép eső után inódnélkül egészségtelen : jónak véltem az egész éjet új préda várágával leshelyemen tölteni, de nem hallottara az egész idő alatt egyebet egy kígyó zörejénél, mellyet térdemen át a közeli bokrok ágai közé csuszszantában okozott.— Hogy erre önkénytelenül összeborzadtam, annak oka a mondhatlan útálat, melylyel e hüllő iránt viseltetem s hiszem, megbocsátandja nekem mindenki e rémületet, minőt oroszlán látásakor még nem éreztem. Másnap reggel az arabok, kik az éjjel tett lövéseimet hallották volt, seregesen jöttek ki hozzám s megmondván nekik, hogy tovább ne haladjanak, hanem a síkon várakozzanak rám : elejtett oroszlánom nyomozására indúltam. A helyenkint összezilált fü s a véres talaj vezettek keresésemben s nem sokára meg is találtam áldozatomat bal oldalán fekve, míg szája tajtékos füvei volt betömve. Az arabokat erre elöhívám, kik is azonnal körülfogták s megtapogatták a zsákmányt ; azután örömugrások közt mindenféle gúnynevekkel, minő példaúl J u d ib e n J u d i (zsidó , zsidónak fia) illették. A kaid szivességből szekeret küldött ki, mellyen oroszlánomat bordjjába (sátrába) vitette, hol M. Reghis-el találkozván s a kaid „absynth"-ján felfrissülvén, még a következő éjet töltöttem. Szerencsémnek tartom , hogy ezúttal Devisme szétpattanó golyóinak hatásáról nyilvános tanúságot tehetek, mert meg vagyok győződve, hogy ha ez utolsó vadászatomnál az oroszlánra közönséges golyót használok : az a vett lövés után még napokig élt volna s e veszedelmes vadásztéren csak éltem koczkáztatásával járhattam volna utána, hogy egészen végét vessem. Németországi vadászatok. I- Nyulakra. Németországban a hajtóvadászatokat leginkább nyulakra intézik , mert a nyúl a legközönségesebb vad, a szabad főidet lakja s ez képzi jelenleg legnagyobb részét a némethoni földbirtoknak, míg csak pár századdal ezelőtt is az majdnem átalán erdőkből állott. Mindenek előtt azon egyszerű tényt kell felemlítenünk, hogy az átalános nagyobb vagy kisebb bőséget vadban s nevezetesen nyulakban is, elnézve különösen fennállható körülményektől, mindig az illető határ termékenysége feltételezi s hogy így bizonyosak lehetünk a felől, hogy nehéz s termékeny minőségű földdel bíró határban mindig kedvező vadásztért lelendünk, míg terméketlen vidéken, vagy ott hol a föld silány és ösztövér, vad is csak csekély számban tartózkodik. E jelenségnek oka azon elvitázhatlan tény , hogy termékeny föld több terményt s így több táplálékot nyújtván, rajta nagyobb vadállomány is fellelheti élelmét. Tudjuk, hogy egy állat sem olly szapora, azaz hogy nem szaporodik olly gyorsan s olly nagy mértékben, mint a mezei s tengeri nyúl, bár ezek igen gyenge alkatú állatok , annyira, hogy csak egy nyomással is ki lehet őket végezni és soha tovább 8 évnél nem élnek. A nyúl korának felismerésére biztos mód, tapsiait széthúzni : ha a bőr enged,