Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-08-10 / 22. szám

351 Al „Blüttei* ííbei- Pferde und Jagd"-ba külxlott észi-evételeiuk. Mi magyarok rég megszoktuk már, hogy német — nem csak folyóiratokban de tudományos munkákban is a legképtelenebb adatokat olvassuk boni viszonyainkról. Ezen állítások és ráfogások egy része positiv rosz akaratból származik (egy magyar lap ép most registrált könnyű szerrel 100 olly hazugságot, mellyet az „Augsburger Allgemeine Zeitung" egy félévi folyama alatt magyar ü gyekről kiadott) ; más része azon gondatlanságból eredett, mellyel német írók Magyarországról írt költeményeket vagy egyoldalú touristai nézeteket vettek közleményeik alapjául. Az elsők közül azokat, mellyek jogi viszonyainkat vagy nemzetéleti hitelünket támadták meg, annak helyén és idején megczáfoltuk; a többit megmosolyogtuk, mint önök is csak mosolyognának azon , lia valamelly külföldi lapban azt olvasnák, hogy a berlini Jockey Club minap a Hasenhaide-n nagyszerű medvevadászatot tartott. Illy ártatlan, de tökéletesen légből kapott költemények közé tartozik fájdalom az is, melly ön becses lapja 499-dik számában „a magyar csikósokról és a pusztai farkas vadászatokról" megjelent. E mulatságos czikk írója — ha volt is valaha Magyarországban — nehezen hatolt a Bécshez közeli Pozsonynál tovább s képzelmeit alkalmasint ollyforma kútforrásból mérité , minő Beck úrnak több év előtt megjelent költeményfüzére, mellyet elolvasva önkényt keletkezhetett az eszme hazánkról, bogy e vad ország lakói négy borzasztó néptörzsből állanak s ezek : a csikós, betyár, czigány és —jurátus. Az illyeseket, mondom, eleinte jó ízűn megmosolyogtuk , nem is gondolva a káros következményekre, mellyek a rajongásokból — nem ugyan reánk, de épen német szomszédainkra háromoltak ; mert hiszen valószínűleg illy Beck-féle balgaságot használt fel egy német tudós, midőn nagyhírű geographico-statisticai munkájában azt írta, hogy Magyarország kellő közepén nem tudom hány ezer holdnyi puszta föld van, melly senkié s mellynek övig érő tövér füvében szabadon csatangolnak a vad lovak ; s a tudomány e hiteles (!) adatából indúlhatott ki az Augsb. Alig. Ztg, midőn Magyarországnak német népekkel való gyarmatosítását sürgette, hogy eként legalább Magyarország is hadképes népességre tehessen szert (! !) s alkalmasint ismét a hiteles (!!!) Augsb. Alig. Ztg ajánlásának tulajdoníthatja számtalan hannoveri, würtembergi, bajor s egyéb német család azon keserű csalódást, mellyel, távoli hónából hozzánk kivándorolva, az itteni birtokviszonyokról kiábrándúlt s talpalatnyi ingyen vagy olcsó földet nem találván, nyomorúbban mint jött költözött vissza. Midőn tehát a honunkról s az itteni állapotokról terjesztett ferde fogalmak illy sajnos eredményeket szülhetnek : kötelességünk helyreigazítani azokat, habár olly ártatlanoknak és minket eszményi fénybe helyezőknek látszassanak is, mint Freiherr von H.-nak ön lapjában megjelent említett közleménye. Nem követelünk mi a czikkíró úrtól se földtani se történelmi reánk vonatkozó részletesb ismereteket s azért könnyedén átsiklunk azon, hogy a felső magyarországi vadregényes Vág folyamot a déli alföld síkjára teszi át ; hogy reánk afrikai eredetet fog ; hogy mívelödésünket a görögöktől és rómaiaktól származtatja : de ha Ukraina vad rengetegeit, Venezuela Llanosait, Oregon prairieit és Buenos-Ayres Pampasait a mi alföldi síkságunkban látja megvalósítva s. ezt vad lovak számtalan csapatai-