Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-07-20 / 20. szám

314 egy jól találó botütés mindig elég s hogy e czélból csak könnyen felismerhető nyomain kell járnia, hogy reá akadjon : ez okból mondom a kabil lőfegyverét hon hagyván , csak bottal megy ki az illyféle vadászatra. Ha a tarajos sül napi sétája közben valahol elkésett s a vadász ezt észrevette, akkor első teendője lyukának nyílásait elzárni. Erre a vadászok botjaikkal fegyverkezve úgy állanak el, hogy minden bejárást egy-egy vadász, a többi pedig az útat, mellyen a várt vad jönni szokott, foglalja el. Ha ez megtörtént , elbocsátják az agarakat, ezek pedig azonnal fölverik a tarajos sült, a melly üldöztetését észrevéve, csakhamar tanyája felé siet. Minthogy pedig mindig ugyanazon úton megy tanyája felé s ez útat a vadászok elállották, mindenesetre leend alkalmuk őt, botjaikkal megismertetni, melylyekkel olly ügyesen találnak, hogy az illy állat rendesen már a 2—3-dik ütésre összerogy. Éjjel, ha a vadászok bizonyosak abban , hogy a tarajos sül tanyáját odahagyta : akkor s ö d i r a nevü feneketlen kosarukat, mellynek egyik nyílása akkora mint a lyuké, a másik pedig ollyan mint az állat feje, a lyukra alkalmazzák , úgy hogy az utóbbi nyilás a lyukba szolgálván, az előbbi annak szájával egy magasságba essék. A kosár külső nyílása körül van fonva kis kötél burkokká 1, mellyeken zsineg van áthúzva s еюпек hosszabb végét a vadászok egyike tartja. A mint a tarajos sül, hajtva mint már előbb mondók az ebektől s riasztva a vadászok botjaitól a nélkül, bogy bántanák, — nem gyanitva a cselt, gyorsan a kosárba fut : feje annak túlsó nyílásán megakad, mert többi teste át nem fér, a zsineget tartó vadász pedig a hurkokat gyorsan összerántván, a külső nyílást elzárja. Ha a csel jól van intézve , akkor már csak a kosarat kell a lyukból kiemelni, melfy bői a vad többé ki nem menekszik. Néha valamelly súlyos kőhöz kötik a hurkokon áthúzott zsineget s ekkor azután, a mint a tarajos sül a kosarat gyors indamában magával ragadja , a külső nyilás magától záródik el. Ezenkívül úgy is vadászszák még a tarajos siilt, mint a borzot : patkánynyal t. i. mellynek farka alá időközben eldurranó kis ágyút tesznek. A kanóczot meggyújtván, a patkányt elbocsátják , melly a szó legszorosabb értelmében vei lövöldözvén, eszeveszetten fut le a lyukba s egyenesen a háziúr hasa alatt keres menedéket, ki, megdöbbenve a hivatlan, puskázó vendégen, nehogy még meg is gyuladjon, azonnal megoldja a kereket s olly gyorsan megy kifelé, hogy a vadász alig képes őt hirtelen czélba venni s leteríteni. A tarajos sülnek rokona s hozzá igen sokban hasonló a süldísznó, mellynek szintén egész testét szőr helyett hegyes tövisek fedik ; bőre hátán összeránczolható izmokból áll, mellyet, ha fejét s első lábait hasa alá húzza, előre vonván, vele magát mint valamelly zsákkal egészen beboríthatja. Farka nagyon rövid s mindenik lábán öt körme van. Alsó és felső állkapczáján hat-hat metsző foggal bír, mellyek közül a középsők a többinél hosszabbak; ezenkívül 24 zápfoggal s minden oldalon egy-egy gömbfoggal.