Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-07-20 / 20. szám

313 azt kezéből s a fegyver esés közben elsült. Aztán borzasztót ordítva , egyetlen csapással leteríté áldozatát, mellynek hasát a meresztett élekkel mért csapás felszakítá. A mint ez vérezve összerogyott, a gorilla a puskát ragadta meg s a vadász most azt hitte, hogy agyát akarja azzal bezúzni. A gorilla azonban a puskát is ellenségül tekinté s dühében törte harapta. A néger eközben eszméletét veszté — s mire mi a hely szinére értünk, a gorilla már tovább állt. A szegény néger másodnapra meghalt. (Vége következik.) Süldisznó-vadászatok Кabiliában. A tarajos sül valamint a borz — mellynek egyéb sajátságait is bírja — leginkább csak éjnek idején hagyván oda lakát, az éji állatok közé sorozható. Lakhelyül mély gödröt ás magának, legkivált sziklák alatt ; de ha illyet nem talál, száraz, homokos síkságon is. Gérard Chasse au lion czímü munkájának 1859-iki kiadásában bőven leírja azon, hacseicsia név alatt alakúit arab társulatokat, mellyek a tarajos sül vadászatát tűzték ki czélokúl. Előadja egyszersmind miként járnak el a franczia katonák s gyarmatosok ama hurkokkal vagyis inkább réz nyakkarikákkal, mellyekkel számtalan illy állatot fogtak, annyira hogy azok, főleg Constantine-vidékén már alig találhatók. Kabilia sziklás bérczeivel, hegyzúgaival s áthathatlan bozótaival a tarajos sülnek második hazája s azért itt leírjuk a vadászat különféle módjait, mik által a kabilok élve vagy holtan birtokukba kerítik ez állatot, mellynek húsa, kivéve a görgés és poczkosság idejét, epen nem kellemetlen eledel. A kőcsapda tarajos sül fogására a legegyszerűbb mód; e csapdákat, mindenki ismeri, csak fődolog, hogy a fedélkö elég nagy és nehéz legyen. A kabilok az illy csapdát oda állítják, hol a tarajos sül tövisei, mellyeket jártában mindenütt elhullat, tanúsítják , hogy erre gyakrabban megfordúl. A cserfa-hengert a kabilok azon vidékeken használják, hol a hegységek erdeiben cserfa találtatik. Elkészítése a következő : A tarajos sül tanyája bemenetének megfelelő vastagságú cserfát belül kifúrják s azután héját ovatosan letisztítván, 1 mètre 30—50 centimètre hosszú, üres hengert csinálnak belőle, mellynek a bemenet szájához alkalmazandó nyílása nyitva marad, míg az ellenkezőt a henger űrének megfelelő átméröü fakarikával, mellynek belső kerülete legfelebb 2—4 centimètrenyi, zárják el. A tarajos sül, ha ki akar menni, minden kétség nélkül bemászik a hengerbe; de túlsó végére érkezvén, a csekély nyíláson ki nem fér s tövisei miatt visszásán nem mehetvén, kis időre ott szorúl ; de kis időre csak, mert éles fogaival azonnal átrágná az útjában álló akadályt, ha ezt a lesen levő vadász megengedné. Magától értetik, hogy a hengernek jól megerősítve kell lennie. A kabilok puskapor dolgában igen gazdálkodók levén, csak akkor használják puskáikat vagy pisztolyaikat, ha a kiszemelt vadat semmi más módon kezökhöz nem keríthetik s tudván ezenkívül, hogy a tarajos sül kivégzésére, ennek ormányára