Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-05-10 / 13. szám

207 szülöttet alkalmaznak nagy kiterjedésű erdövagyonaik kezelésére mint külföldit, örömmel tapasztaljuk, hogy már sokkal számosabban választják magyar ifjaink közül ezen pályát, és hiány azokban nem is leend, mihelyt azon szükséges kedvezmény járul országnagyjaink részéről, miszerint a kiképzett erdészt többre becsülnék, mint az egyszerű vadászt ; mert hanem is mindenütt, de még is sok helyütt nagy jövedelmi forrás az erdő s annak oktalan kezelése által századokra elapadhat, mit a gazdaságnál néhány év alatt helyre lehet hozni. Végezetül ismételve iktatom ide jelszavamat : 1. Mielőtt az erdészeti magyar irodalmi térre lépnénk, szerkesszük a müszótárt. 2. Ne vegyitsük ahoz a vadászati müszótárt, mert nem jó sokba vágni a fejszét. 3. Nyissunk egy magyar szerkesztőséget, melly egyelőre munkálatait az országos magyar gazdasági egylet becses lapjába küldendi s akkor remélhetjük, hogy talán már a jövő tanévben az előadások a selmeczi magyar erdészeti Akadémián magyar nyelven fognak folytattatni.*) Roxer Vilmos. Vegyesek. — Úti emlékezetek Amerikából czim alatt, Heckenast Gusztáv könyvkiadó hivatalában, f. é. június l-jén fog megjelenni ama díszmü, melly Rosty Pál úr délamerikai utazási élményeinek és tapasztalatainak leírását s az ottani nevezetesebb jeleneteknek, többnyire a szerző által felvett photographok után készült rajzait — adandja át a közönség élvezetéül. — A kibocsátott programm szerint a mü diszkiadás leend legnagyobb negyedrétben, két színezett képpel, tizenhárom kőrajzzal, két aczélmetszetü tájképpel és huszonöt fametszvénnyel. — Tartalmából lapjaink múlt- és harmadévi folyama több ízben közölt mutatványokat, mellyek a szabad ég alatti sport *) Ajánljuk e fontos ügyet a m. gazdasági egyesület figyelmébe, mellynek öszpontositó tevékenysége e részben többet tehet, mint egyesek legjobb szándékú buzgalma, Mi — a magát magyarnak nevező erdészegylet német ügyvitele s fonák eljárása ellen, elsők és már akkor emeltünk szót, midőn ez ama idegen schablonra s honi viszonyaink és törvényes intézményeink tökéletes mellőztével készített Vadásztörvényjavaslatot terjeszté fel az akkori belügyminisztériumnak , továbbá midőn a kormánynak erdészképző iskolák szervezéséről nyújtott be kidolgozott tervet, melly szerint hazánkfiai német nyelven lettek volna erdészekké képezendők. — Felszólaltunk pedig részint azért, mert a vadásztörvényekre vonatkozó ferde javaslat elleni t'ltakozás egyenesen e lapok kötelessége volt; részint mert azon idő szerint nemzetiségi jogos igényeink fenntartását minden más tekintetnéf előbbrevalónak tartottak; azóta is szívesen közlöttük szakképzett hazánkfiainak a magyar erdészet ügyében írt lelkes czikkeit, mellyek az illető körökben tagadhatlanúl sok érdekeltséget keltettek. E kezdeményezés után azonban — miután lapunk szűk tere tüzetes eszmecserék közlésére nem elegendő s programmja az erdészetre, mint különálló gazdászati ágra nem terjed ki — az ügy további fejlesztésének közlönyéül alig szolgálhatunk s erre , addig is mig külön „Erdészeti lap" keletkeznék , az illetékes gazdasági lapokat kérjük fel. S z e r k.