Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-05-10 / 13. szám

205 hogy april elejéig e müvei készen is leend ; az által magának minden esetre nagy érdemet szerzett a magyar erdészeti irodalom ügyében. Már azelőtt fáradozott Y. F. erdőmester úr műszótár összeállításában, és szíves volt vélem az A) betűt közleni, mellyböl Ítélni lehet, hogy nagy szorgalommal s fáradhatlansá ggal dolgozott azon, mert a magyar forditásával is készen van ; különben Verner Sebestyén a n.-váradi káptalan erdőmestere és Illés Nándor, herczeg Kóburg erdőírnoka is működtek e téren ; — de ha magyar erdészeti egyletünk van, miért ne járulhatna ez legalább a német műszavak összeállitása által is a mühez ? — Több szem többet lát s a mi egynek a figyelmét elkerüli, a másik pótolhatja, és minden esetre reménylhető, hogy illy módon kielégítő müszótárunk keletkezendik. Az illykép összeszedett német műszavak küldessenek be a magyar erdészeti egylet bizottmányához, melly azokat összeállítván és kinyomatván, egyeseknek megküldené , hogy a magyarra fordított műszavakat utána írhassák ; — és minthogy az egylet nincs olly helyzetben, hogy pénzzel szabadon rendelkezhetnék, a helyett, hogy egykét egyén beutazván magyarhazánkat és a vidéki szokásos műszavakat összeszedje, mint D. A. úr 5-dik pontjában indítványozza, jobbnak látnám e tetemes kiadást a nyomtatási költségek fedezésére fordítani, mert nem hiszem , hogy kiadó találkoznék , ki e csekély magyar erdészeti személyzet és pártfogók részére a nyomtatást elvállalná s így mindenesetre az erdészeti egylet költségén kellene történnie. Különben is az erdészeti lap lenne később főtényező az illy helyi megnevezéseknek közrebocsátásában. Tökéletesen egyetértek D. A. úrral, hogy egyelőre alsóbb erdészi tanodákról ne is álmodjunk, hanem elégedjünk meg azzal, ha a műszótár szerkesztése után annyira jutottunk, hogy a selmeczi erdészeti Akadémián az előadások magyar nyelven folyhatnának, mert mint nem rendes hallgatók ott is, még pedig inkább kiképezhetik magokat olly egyének, kik főbb hivatalra nem törekesznek. Nem akarom azzal azt mondani, mint ha erdészi alsóbb tanodákra magyarhazánknak nem lenne szüksége, söt inkább ; — hanem honnan vegyük a megkivántató igen tetemes költségeket, honnan a helyiségeket, és honnan a megkivántató tanárokat, kik képesek lennének szép magyar nyelven az előadásokat tartani? mert nem minden szakképzett s magasabb míveltségü erdész egyszersmind tanárnak való is. A magyar erdészeti műszótár által meg lesz teremtve az irodalom alapja s örülnünk kell, ha egyelőre a selmeczi erdészeti Akadémia részére magyar tanárokat elegendő számmal nyerhetünk. A mi a magyar erdészeti egylet működését s pénzkezelését illeti, nem tagadhatni egy részről, hogy tulaj donképen csak német erdészeti egylet létezik magyar hazánkban , de méltánylandó még is létrejötte s fennálhatása az egyletnek, melly érdem nagyméltóságú gróf Königsegg úrnak mint fáradhatlan elnöknek, és az igen tisztelt központi választmányi tagoknak köszönhető, mert a lefolyt 12 év alatt alig hajlott volna a kormány egy magyar ajkú erdészeti egylet életbeléptetésére, és hogy ez meg nem kisértetett — legyünk őszinték, — nem-e a mi hibánk ? tettünk csak egy lépést is e tárgyban ? és a műszavak hiányával, milly nehezen mozogtunk volna e téren ?