Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-05-10 / 13. szám
201 mot sokkal többre becsiili a franczia rúgós gócznál, mert amazon a kerék észrevétlenül süti el a lövést s a nélkül, hogy a csö irányát vesztené. A mi igaz is. Bővebben szól már ugyan e mü a vadfogás különféle módjairól, de ezeket is, a kerített térekeni vadászathoz szükséges ismeretek irányában, melléktárgyakként adja elő. A nevezetesebb vadaknak, egész az akkori időkhez képest elég bő s nagyobbára szabatos boncztanig terjedő természetrajza a legjobb mi e korszakban Íratott — E boncztan'i vizsgálatokat maga Flemming tette, ki munkájában a vadászat történelme és törvényei leírásának is különös fejezeteket szentel ; s e munka az által, hogy az erdei fák, időjárás, térisme, természetrajz, hegytan, bányászat és halászat köréből nem érdektelen értekezéseket tartalmaz : az előbb említett gazdászati könyvek tanköri jellemét is fentartja. Nagy olvasottság s tudományos készültségre támaszkodó törekvés az igazságnak saját kutatások általi leleplezésére, Flemmingnek igen szép helyet szereztek az akkori tudósok sorában. — О ifjú korában katona volt s később, úgy látszik követségi ügyek körül levén alkalmazva, a különféle országokban szokásos vadászatokat ekkor tanulmányozta, munkáját pedig akkor írta, mikor már vísszavonúlva jószágain élt. — Flemming sok rézmetszettel ellátott foliansának magas ára miatt azonban, azt a kevésbé tehetős vadászok meg nem szerezhették s valószínűleg ez okozta , hogy egy névtelennek „ Kurzer Bericht der edlen Jägerei" czímü munkája, melly Nordhausenben 1730-ban jelent meg, 1745-ig négy kiadást ért, habár alig volt is egyéb Flemming müvének kivonatánál. Erre következett 1746-ban H. W. Döbeltől : „Neu eröffnete Jäger-Practica oder vollständige Anweisung zur hohen und niederen Jagdwissenschaf't u s e munka szintén négy régibb s egy újabb kiadásban jelenvén meg , sok ideig kedves és hasznos olvasmányúl szolgált, nem csak a vadászoknak, de az erdészeknek is, mert a vadászt érdeklő erdészeti ügyeket, Flemmingnél bővebben tárgyalja. A vadászatról azonban semmi újat nem hoz, mert ez ideig az Németországban még mindig régi állapotában vala, mit tanúsít Heppe : Aufrichtiger Lehrprinz ( Lehrprincipal) oder praktische Abhandlung von dem Leithund, als dem Fimdament der edlen hirschgerechten Jägerei" (Agosta 1751.) czímü munkájában, hol majdnem kizárólag csak a vezetékebröl szól s a többi közt e kérdést is teszi : „Was ist denn nun der Hauptzweck bei der edlen Jägerei?" — felelet : „Nichts anderes, als eines grossen Herren vollkommnes Vergnügen an einem Jagen." S csakugyan is a vadászat, valamint minden ahoz tartozó : vadász, ló, eb, sólyom stb., akkorában nem volt egyéb a nagy urak élvezetének tényezőjénél. A szorosan osztályuk sajátságaihoz és szokásaihoz ragaszkodó régi német vadászok különös kifejezéseit s phrásisait e munka igen sikerülten, kimeritőleg adja elő s bár a többi középkori müvek is szóba hozzák ezeket : az egésznek mindig legélénkebb képe marad Heppe munkája. így példáúl arról, hogy a vadász mit tegyen, ha vezeték-ebe leül a497-dik lapon ezt mondja : „Er muss allemal die Aufwartung dabei haben, auf die Gemächlichkeit des Hundes warten und wenn er sich hinsetzt , ihm zusprechen : Nu ! löss dich ! und wenn er im Lösen ist : Löss dich recht mein Mann ! So recht ! und wenn er sich gelöset hat : Hua, hu ! mein Mann, nu vor hin , hin, hin !
