Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861
1861-04-10 / 10. szám
148 di mindazt, mit itt elmondani szándokunk. — A járatlanok s kik gyorsan számvetni nem képesek, az e czélra átalán használt táblákkal élhetnek, mellyeknek leglényegesebb részét később mutatandjuk be. Hogy az elveket, mellyeken a fogadások átalán alapulnak, felértsük : tudnunk kell mit jelentenek az arányok 7 példáúl 2 : 1, 7:2 ellen s így azután ez vagy ama ló ellen, mert ha e kiindulási pontot nem ismerjük, a tört számokban tévedni fogunk s számításainkat összezavarjuk. Ha valaki 5 : 1 ellen bizonyos ló ellen fogad, ez annyit tesz, hogy a siker hat esélyéből a nevezett lónak 5 ellene s 1 részére esik. A tört szám tehát, melly esélyét képviseli, nem leend 1/ b hanem i/ 6 f mert az esélyek összes számából (l-j-5—6) csak a hatodik rész esik mellette. Ha az arány volna 7 : 4 ellen, akkor az egész összegnek négy tizenegyedrésze esik részére s a tört szám lesz 4/ц. A kérdéses ló több esélylyel bírhat az egész mezőnynél, azaz, valamennyi versenytársánál , de a kiszámítás mindig ugyanaz marad. Ha valaki bizonyos ló mellett 2 : 1 ellen fogad, akkor e lónak jut 2 esély s ellene 1, tehát az összes 3 esélyből kettőt, vagyis annak két harmadát bírja, mit tört számmal így irunk ki 2/зItt azonban egy átalános szabály van felállítva , melly szerint minthogy mindig törtekkel élünk, nem szabad nem tiszta törtet használnunk ; például helytelen volna ezen arány 1V 2: 1 ellen, hanem így kell azt felállítanunk : § melly ugyanazon arány s mellyet törtté egészen át lehet változtatnunk, míg azt az előbbinél nem tehetjük. E számításokhoz továbbá számképleteinket mindig a legegyszerűbb kifejezésre kell alászállítanunk s így azt mondjuk : 3 : 2 ellen nem pedig 6: 4 vagy 15:10 ellen, mi pedig ugyanazon arány volna mint az első. Mindenekelőtt a mellett fogadók útját fogjuk kijelölni. — A legegyszerűbb módszer az, hogy már jól eleve választunk bizonyos számú lovakat, mellyekről különféle okok remélnünk engedik, hogy azok az esélyek arányaiban emelkedni fognak s azután fogadunk mellettük. Ha példaúl egy ló mellett 40 vagy 50 esélyre fogadunk s az később felemelkedik 20-ra, akkor újra fogadunk mellette 20-ra , azon összegbe mellyet már egyszer koczkáztattunk s így ha lovunk veszt is, mi semmit sem vesztünk , ha pedig nyer, a két szám 20, vagy 30 közötti különbséget nyerjük el. De meg kell jegyeznünk, hogy az illető ló kimúlhat, érheti valamelly baleset, vagy bármelly más véletlen által megeshetik, hogy arányai növekednek, a helyett hogy alább szállnának ; azaz, hogy 40-ről 60-ra esnek , a helyett hogy 20-ra emelkednének. Ezenkívül az is megtörténhetik, hogy mindazon lovak közül, mellyeket számításainkba vontunk, egyik sem nyer, minélfogva e módszer csupán a legegyszerűbb s nem egyszersmind a legbiztosabb is, a miért csak azoknak tanácsolható kik ügyükben tökéletesen jártasak. (Folytatása következik.)
