Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-03-20 / 8. szám

116 rogyott s most a kiséret fennen dicsérő szavakkal emelte ki ő fensége lovas és lövész ügyességét, miben nem is kételkedhetett senki, a ki nem látta, hogy a herczeg soha sem volt a falkával, mióta ez a síkon hajtotta a szarvast — s hogy a halálos golyó nem a franczia herczeg-, hanem az erdész fegyveréből repült ki. Ez alkalommal Wellington herczeg XVIII. Lajos iránti udvariasságból az akkor divatos vadászjelmezben jelent meg; de habár ő kegyelmességének nem is volt ellenvetése arra nézve, hogy szokott csinos vadászöltönyét aranyos hímzetü zöld kabáttal, háromszögletű kalappal, lovagcsizmával és dákossal cserélje fel, arra azonban még sem volt bírható, hogy derék angol vadászlovára bársonytakarót s olly cziffa nyerget tétessen, melly Franconi magas idomitásu mülovardai lovai közül bármellyikének is becsületére válhatott volna. Wellington nagy kedvelője volt a lovasvadászatnak s ha ezt kora ifjúságában kezdi, nem igen akadt volna párja, a mint hogy a harcztéren nem akadt. A sportot rendkívül szerette, éles szemmel s bátorsággal bírt. Még most is szemeink előtt lebeg képe, a mint egy magas vérű angol vadászlovat ülve, lord Londonderry rókakopóival vágtatott a Bécs melletti síkon. — És ismét látjuk őt Fontainebleau, St. Germain és Compiégne erdeiben a királyi szarvaskopókkal; vagy ama vad vidéken , melly Cambray melletti Mont St. Martin kastélyát környezé, vadkanfogó kutyáival. Látni véljük lelkesült tekintetét, biztató mosolyát s örömtől ragyogó arczát, midőn diplomatiai vagy katonai teendőitől menekülve, a falka utáni vágtatást élvezé, saját példájával serkentve környezetét e férfias időtöltésre, jól tudván, hogy ez nem csak az egészséget edzi, de a bátorságot és ügyességet is kifejti, mint a hajdankor hőseinél, kiknek harczi diadalát fenevadak elleni küzdelmek előzték meg. így ír lord William Lennox a régibb franczia vadászatokról s ezek ellentéteül a mostani császári vadászatokat hozza fel, mellyek úgymond némi régibb szokások megtartásával ugyan, de tökéletesen szakértő modorral és renddel folynak. — Alig képzelhető érdekesebb és hevélyre gerjesztőbb látvány, mint egy vadászat a császári szarvaskopókkal. Maga harmadik Napoleon bátor lovas s jó paripáin mindig első sorban jár a falka után. Környezete s az előkelő világ követi az uralkodó példáját és sok időt és pénzt áldoz ez élvezetre. Angol szekerek, phaetonok, tilburyk, gigek és dogcartok hemzsegnek most a lóversenyekre vagy vadásztalálkozókra vivő utakon és derék telivérek küzdenek dijakért a gyepen vagy követik a leggyorsabb szarvaskopót, hol azelőtt túlhízott félvér dögök voltak a homokos versenytéren vagy a királyi erdőkben láthatók, nyilvános jeleivel annak, hogy léhlzési szervezetük épen nincs rendben stb. A franczia Jockey-Club. (Vége.) A versenyek körül intézkedő egyének, kiket nálunk intézőknek, angolul stewardoknak neveznek , Francziaországban versenybiztosok , commissaires des courses. Ezen versenybiztosoknak átalános teendői : az egylet számadásainak vitele, annak múlt évi költségeirőli jelentés, a budget s a versenyek előrajzának készítése,