Vadász- és Versenylap 5. évfolyam, 1861

1861-03-20 / 8. szám

117 szerződések kötése, versenytérek s az idomításra szükséges területek haszonbérbevétele stb. míg a versenytérek, állványok s egyéb épületek rendbentartása az egylet gondjai közé tartozik. A nevezések megnyitásakor a biztosok jelen vannak s a versenylovak képessége felett Ítélnek ; ezenkívül az egylet felhatalmazása folytán nékik, valamint helyetteseiknek, joguk van a Jockey-club versenyeire nevezett lovak azonosságáról maguknak bármikor meggyőződést szerezni s erre nézve a tulajdonosoktól igazolást követelni. Végre még a handicap-terhek meghatározása is körükbe tartozik , mi teendőiknek bizonyára igen súlyos része. Midőn a versenyek ideje elérkezik, a pályákat kell megvizsgálniolc, vájjon az igényeknek megfelelő állapotban vannak-e, nem különben kötelességük ügyelni arra is, hogy az állványok ki legyenek javítva s kellőleg rendezve. A csend és rend fentartása, parancsok kiosztása s ezek véghezvitele feletti őrködés, a versenyek sorozatának szerkesztése s közzétételük előtti átvizsgálása, és így az egész ügynek lehető legnagyobb terjesztése szintén a biztosok feladatát képezi. A versenynapon a biztosok már jókor megjelennek a pályán s örködnek, hogy mindenki helyén legyen s a kiadott parancsok teljesítessenek. Ezután teendőiket egymás között felosztják, nehogy tévedés vagy késedelem történjék. A versenyek körül a következő rend tartatik fen : a kitűzött óra elérkezvén, a jeladó harang megszólal s ha e jel után egy negyed órával a lovarok nincsenek mind az indulónál, akkor megindulnak azok, kik jelen vannak. A teherre ügyelő biztos a lovarokat még a verseny előtt mázsáltatja, de ha e mázsálásban valami hiba történik, arról nem felelős. Az induló lovakat pedig tárczájába jegyzi, hogy ebből a handicapra nézve útbaigazítást meríthessen. — A lovarok meglevén végre mázsálva, sorsolás utján jutott helyeiket kijelöli s a számokat kiosztja. Az indító biztos a lovarokat olly távolra állíthatja fel az induló pont mögött, a mint ezt szükségesnek véli ; az indulást is belátása szerint rendezheti, de ha azt egymás után haladó sorban eszközlené, igen nagy vigyázattal kell lennie, ne hogy az indulóra akkor adjon jelt, mikor a lovaképen fordúlnak, mert így, mikor az első már a kötélhez érkezett, a hátulsók még egymás mögött vannak s az első számok nagyon is elől levén, az utolsóknak pedig fordulat közben kellvén indulniok , ezek nem leendnek képesek elég erővel kikapni. —Ezenkiviil a lovak illyenkor haboznak, ugrándoznak s nem lehetvén őket többé megnyugtatni, innét ered ama sok zavar és helytelen indulás, melly a versenyekre olly igen hátrányos. Az egymás után haladó sorbani indulás csak olly versenyeknél czélszerü, hol igen sok ló indúl s itt is csak úgy, ha az egész mezőny még a forduló után is kis ideig lépést halad, a lovak pedig, valamint a lovarok is nyugalomhoz vannak szoktatva s nem előbb, mintáz illető jelre indúlnak. Ezután a biztos a kedvező pillanatban zászlóját lebocsátva, az indulásra jelt ad. A lovak, bár mi történjék is, ha a zászló egyszer lenn van, megindúlnak s a biztos azt, ha bár hibát követett légyen is el, fel nem emelheti többé, mert a lovak előtt mintegy 200 lépésnyire egy másik áll, szintén zászlóval kezében, ki, ha zászlaját