Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-02-20 / 5. szám

78 Minthogy azonban azóta a nemzet-gazdászati e'rdek érvényre vergődött s a nemességi kiváltság a vadas terekre nézve hátrányosnak bizonyűlt, az 1802. évi törvényhozás ama jogot alapítá meg , hogy a nagyobb földbirtokú nemesség , a törvényhatósága alá tartozó területén lévő szabad telkeinek felét, a megyei közgyűlés befolyásával, kizárólagos vadászat gyakorlására tilalmazhassa ; míg a nem tilalmazott területen a nemes s ezzel hasonló állású, némi korlátozással , a nagy földbirtokossal együtt vadászhasson. Tekintve tehát, hogy az egykori uradalmak a törvényhatóságuk alá tartozó összes földnek valódi tulajdonosai valának , míg az alattvalók csak a haszonvételt élvezék : ezen állapot nyilvános tanúsága azon elv elismerésének , hogy : „a földbirtokban fekszik a saját földön vadászhatás joga" , míg a birtoktalan nemeseknek és honoratioroknak más földén vadászhatása kiválólag egyéni kiváltság gyanánt tűnik fel; s az e részbeni legrégibb törvényhozással összehangzólag e miatt találjuk minden — a legújabb idők úrbéri törvényeiben is , földesúri jogul a jobbágyföldeken vadászhatást. Jó alappal bir tehát Magyarországban a földbirtokkal összekötött vadászjog s ennélfogva az erdészegylet, a m. belügyminisztérium rendelettervezetével egybehangzólag, e jó alapú (wohlerworbene) jogokat tisztelendőknek tartá. Ez en alaphoz ragaszkodva , az erdészegylet az 1. §-t tágabbra vette a tervezetbeiméi s e módosításnál azon elvből indúlt ki , hogy a körülmény , valljon a birtokos az 1802. évi törvény értelmében felhasználta-e épen 1848. évig területe felének tilalmazhatási jogát vagy nem — egészen esetleges ; valameily esetlegességtől pedig , melly ezenkívül még semmi vétséggel sem jár , egy jog elvesztése fel nem függeszthető. Minthogy továbbá a rendelet-tervezet életbeléptéig az 1802 : 24 t. cz. teljes jogérvényben marad, illy rövid idő alatt pedig az idézett törvény értelmében kellő tilalmazás foganatba vétele nem lehetséges : a kérdéses rendelet közzététele után kitűzött hat hónapi határidőnek addig kellene kiterjesztetnie , míg minden — a korábbi törvények értelmében tilalmazásra jogosított birtokosnak lehetővé lesz e jog felhasználása. Az erdészegylet nagyon jól tudja, hogy a tilalmazott vadászatok elismerésével a mai jogélet nagy consequentiái nem egészen vétetnek számba. Minthogy azonban a rendelettervezetnek maga a magas kormány ideiglenes jellemet adott s ezt a Magyarországban még nem egészen keresztülvitt birtokszabályozás teljesen igazolja: a jelen jogélet álláspontjából meríthető kifogások megelőzése végett az erdészegylet ama zárhatáridőt, a meddig e rendeletterv érvényes legyen , akkorra hiszi kitüzendőnek, mikor mára birtokviszonyok szabályozása s a földtehermentesítés végkép be van fejezve vadászati tekintetben is, az eddig vadászatjoggal birók kártalanításával. 2. §. csak az 1-ső §. kifolyása s az ebben felhozott indokokkal van igazolva. 3. §. a kizárólag egyéni kiváltságként mutatkozó s a nemeseket és ezekkel hasonrangúakat illető vadászatjogot azon okból szünteti meg , mert az illy személy előjogok a mai jognézlettel s a vadas terekre vonatkozó nemzetgazdászati elvekkel (mellyeknek a vadásztörvény minden tervezeténél irányadóknak kell lenniök) össze nem fér. 4. §. azon elvei , hogy a vadászjog a földbirtokban rejlik, részletes érvényre hozza s ama tapasztalással van indokolva , hogy ezen elv az ujabb törvényhozásokban teljes elismerésre talál s épen ezért a végleges törvényhozó szabályozatban kivánt alkalmat nyújthat arra, hogy az annak idején általános érvényre emeltessék. 5. §. majdnem egy értelmű a m. kormány tervezetének 4. §-ával s csak azt határozza meg, mi módon eszközöltessék a vadászjog gyakorlása. 6. §. Szintén megegyező a kormánytervezet 5. §-ának alapzatával, csupán azt hiszi az erdészegylet, hogy a vadászkerület területének minimuma 2000 cat. hold legyen , miután a vadastér tartósságának érdeke megkívánja azt, hogy a bérbeadás utján használandó vadászkerület nagyon kicsinyre ne szabassék. Egyébiránt a toldalék a helyi viszonyokat is számba veszi s az, hogy megyehatóságok határozhatnak kisebb vadászkerületek kivételes képezlietése fölött, biztosítékot nyújt arra nézve, hogy az átalános szabálytóli eltéréskor a vadastér valódi érdeke fog zsinórmértékül szolgálni.