Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-02-20 / 5. szám

79 A 7. §. a m. minisztériumi tervezet 6. §-ról szól s első részében ezzel csaknem egészen hasontartalmú. A toldalék szükségét a közbirtokossági viszonyok idézték fel s a nagyobb földbirtokosnak azon okból kedvez , hogy ez a vadastért jobban és könyebb szerrel ápolhatja. A 8-dik §. első része a tervezet 7-dik §-ával egy értelmű, csakhogy az erdészegylet az Írásbeli ajánlatok útján való bérbeadást azon okból nem tartá felveendőnek s e helyett a nyilvános árverést vélte ezélszerübbnek , mert ez utóbbi inkább nyújtja a részrehajlatlan eljárás biztosítékát. A 8. §-ban foglalt ama liatározmányokat , hogy a községek a vadászat használatát rendesen csak haszonbér útján gyakorolhatják s hogy a részletes alhaszonbérlések nincsenek megengedve -— indokolja a tapasztalás , hogy a községek saját kezelése alatti vadászatok az iparost és a földmivelőt elvonják hivatásuktól, hogy a vadastér illy helyeken tönkre megy s hogy a részletes alhaszonbérletek megengedése gyakran piszkos érdekek felhasználására kínálkozik, mi egyszersmind a vadastér létezését — már a vadászterületnek a 6-dik §-al ellenkező megkisebbitésével is — legveszélyesebben fenyegeti. A 9-dik §-ban az erdészegylet eltér a kormánytervezet 8-dik § ának tartalmától, azon szempontból indúlván ki, hogy a vadászbirtokos törvényes kényszerítése vadászszemélyzet tartására — a kisebb birtokosoknak igazolatlan és fölösleges terhére esik s minden egyesnek jóakaratára annál inkább bizandó az , hogy a vadastér kellő fenntartásáról gondoskodjék , mert minden vadászterület birtokosát már saját érdeke is sürgeti a megesketett vadászszemélyzet tartására. A 10. §. összevág a kormánytervezet 9-dik §-ával. A 11. §., melly a tervezet 10-dik §-ában foglalt határozmányt — a vadászatnak vadászjegyek útjáni használata iránt — táigyazza , a tervezettel csaknem egy értelmű , csupán a gyakorlat ezen módját korlátozza kissé s a cs. kir. katonatiszteknek és tettleges szolgálatban levő államtisztviselőknek a tervezetben adott ama előjogot , hogy vadászjegyeket ingyen kapjanak, azért törüli ki, mert az illy kedvezmény a jogélet tisztázott fogalmaival s az állampolgároknak törvény előtti egyenjogosúltságával merő ellentétben áll ; továbbá mert ama körülménynél fogva , hogy a nemesség eddigi egyénjogának meg keilend szűnnie , az illyszerü előnyzet ép olly igazolatlanná mint gyűlöletessé válnék ; végűi mert e kedvezmény a kezelési költségek fedezésére kellő pénzjövedelmet is jelentékenyen csökkentené. A 12. §. egyértelmű a kormánytervezet 11-dik §-ával A 13. §. különös alapkint, mellybe a haszonbéri pénzek és díjilletékek folyjanak, a Magyarországban felállítandó erdésziskola számára alkotandó pénzalapot tűzi ki. Ha az erdészegylett itt a kormánytervezet 12-dik §-ának nézetétől eltért, ennek oka abban fekszik , hogy — mint ezt az egylet a cs. kir. főkormányzósághoz már 1857. évben felterjeszté — erdésziskolák alapitása Magyarországban mellőzhetlen szükséggé vált s minthogy erre pénzalap nincs , azt e czélra teremteni kell; továbbá mert az illető pénzeknek e külön országos intézetre fordítása az egész törvénynek népszerűséget adand ; végül mert az országmivelési alap rovatába annyi — a vadászattól heterogen eleui tartozik, hogy a legigazságosabb felosztás mellett sem fedezhetné az erdész- és vadászügyre szükséges költségeket. A nemesi birtokból befolyó jövedelemnek a tulajdonos részére való kiadását igazolja az, hogy illy telkek birtokosai saját földeiken eddigelé is élvezték a vadászjogot s e rendszabály a 4. §. határozmányának tekintetbe vételével is annyiban szükségesül tűnik fel, a mennyiben ellenkező esetre a vadászjogot csak nagyobb birtokos élvezhetné s a mennyiben az erdészegylet a szabad vadászterületre nézve már most is lehetőleg azon elvet óhajtja érvényesíteni, hogy a vadászjog a földbirtokkal járó tulajdonjog kifolyása legyen ; melly elv a jobbágy telkeknek vadászkerületekké képezésé'-e is alkalmaztatott volna , ha ez által az eddig nem tilalmazott úrbéri földek birtokosai méltatlan előnybe nem jönnének azok irányában, kiknek úrbéri telkük tilalma, zott területbe esik. Egyébiránt ezen ideiglenes rendszabály ama körülménynél fogva, hogy a volt alattvalóknak vadászati joguk még nincs , ezeknek jogait nem rövidítené-