Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-02-20 / 5. szám

77 Náko-díj : 100 arany. Futhat magyarhoni minden ló , melly az illető esztendőben a pesti gyepen nyertes nem volt. — Teher: 3e. 110 font; 4é. 125 font; 5é. 130 ft; 6é. s ulősbre 135 font; ménre 2 fonttal több ; angol telivérre külön 5 fonttal több. — Lóra , melly futás végett gyepen sehol meg nem jelent, 5 fonttal kevesebb, bécsi díj nyerőjére ugyanazon évben 3 fonttal tőbb. — Egyszer körül, 20 öllel a nyerőpont előtt kezdve. — Urlovarok a szokott színekben. — Tétel 5 arany; fuss vagy fizess. — Ha 5 aláírónál több van , a 2-dik ló kétszeres tételt kap s a 3-dik megmenti tételét, — különben a 2-dik ló csak tételét kapja vissza. Aláírni lehet minden évben mart. 31-ig; a nevezések a verseny előtt fél órával történnek. Mindazon díjaknál, hol ismételt futás (heats) kikötve nincs , e^y tulajdonos több lovat is futtathat. Mindennemű tudakozás és nevezés illy cziin alatt ,,V ersenyt illető" az egylet titkárához (Bérezy Károly , Pest, Servita-tér 3. sz ) bérmentesen intézendő. Minden pályázó s a gyepen idomítás (Training) végett megjelenő lótól, az egylet pénztárába 5 for. fizetendő , annyiszor , a hányszor indúl. Mindazon díjakra , mellyeknél külön határidő nincs kikötve , bejelentés határidejéül 1859-ki mart. 31-ke van kitűzve. — A bejelentéseknek a díj külön megnevezésével s a lovas szinei és a ló részletes leírásával a fünebbi czim alatt kell az egylet titkárához intézendő bérmentes levelekben történnie. Ló , melly a verseny-czédulán megnevezve nincs , pályázásra nem bocsáttatik és be nein jelentett magán-versenyek is csak a feljegyzettek után mehetnek végbe. A tét- és bánatpénzek legkésőbb a versenyzés napját megelőző este az egyleti titkárnál lefizetendők : különben azon lovak , mellyekért a tételek annak idejében le nem fizettettek , pályázásra nem bocsáttatnak. Pest, febr. 18. I860. A pesti lovar-egylet választmánya. A magyar erdészegylet vadásztörvény-javaslatának indokolása. *) A m. kormány által véleményezés végett közlött ideiglenes vadásztörvény tervezet tárgyalásakor a magyar erdészegylet azon nézetből indult ki, hogy mindenekelőtt az eddig jogérvényes vadásztörvény szelleme tartandó szem előtt , mert e különleges jog történetének figyelembevétele egy részt ohajtott alkalmat nyújt annak természetszerű kifejlesztésére, más részt pedig épen ez teszi lehetővé ama jogállapotok mellőzésének indokolását is , mellyeknek létezése a jogélet mai állásával meg nem fér. E tekintetben a magyarországi vadászatjog , melly 1504-ig minden fegy verbiró embert felhatalmazott vadak elejtésére , a germán nézlettel ellentétben állt. Az 1504-ki törvény a parasztokat e jog gyakorolhatásától megfosztá , melly egész az 1802 : 24 t. cz. megjelentéig a nemességnek s az ezzel társadalmi tekintetben hasonrangúaknak , úgy szintén a városi telkeket illetőleg, a polgároknak előjoga maradt. *) A lapjaink 4-dik számában közlött tervezetet a magyar erdészegylet készítette s ez nem a m. belügyminisztériumé, mint a közlemény élén tévedésből áll. A m. kormány megküldvén véleményezés végett saját rendelettervezetét az erdészegyletnek, ez arra a múlt számban foglalt javaslattal felelt ; a mai közlemény pedig indokolása az erdészegyleti javaslat egyes pontjainak, mellyek a m. kormány tervezetétől némileg eltérnek. Ezen eltérések vagy módosítások lényege a mai indokolásból kitűnik. Mi ezeket egyelőre minden megjegyzés nélkül közöljük, nem kétkedvén, hogy a szakavatottak az átalános érdekű ügyhez szólni fognak e szaklapban, mellynek erre tért nyitni feladata és kötelessége. S z e r k.