Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-09-20 / 26. szám

424 tankönyvek lefordítására, magyar egyéneknek tanárokká képezésére stb. fordítani. Ne nevezzék kérem ezt merev elméletnek melly a gyakorlat terén meghiusúl — s higyjék el, hogy egy kis jő akarattal és eréllyel, megy a dolog. Példa a magyar biztosító társulat, mellynek keletkezésekor sokan lehetlennek tartották a magyar ügyvitelt. Az egylet buzgó elnöke hü óhajtásként mondá ki azt, vajha nagy hazánk ne lenne kénytelen tovább nélkülözni egy —a kis Morva-és Csebo, szágéhoz hasonló erdész-képző intézetet, mellyek ott az ország nemeseinek nagylelkűségéből állanak fenn. A magyar főurak és birtokosok nagylelkű áldozatkészségét — kivált ha az átalánosan nyomott pénzviszonyokat tekintjük—alig múlta felül még egy más nemzeté; s elmondható, hogy nincs nemzeti vagy országos közhasznú intézet, hol az ő neveiket, mint alapitókét, ne látnók az első sorban. Az iránt sem lehet kétség, hogy hozzájuk fordúlva egy magyar erdészképez de alapja hamar meg lenne vetve ; hogy azonban , úgy a mint van , egy német erdészképezde alapításához járuljanak sokfelé igénybe vett jövedelmük egy részével, azt tőlük méltányosan senki sem várhatja. Az egylet német ügyvitele a részvétlenséget s ez ismét ama bajt okozta, liogy az ország nagy részének érdeke az egyletben képviseletlen maradván, ennek részéről olly lépések történtek, mellyekbena jóakarat mellett a hiányosság és fé 1szegség nagyon feltűnő. Értjük az egylet bizottmánya által kidolgozott s a m. kormány elé terjesztett vadászat szabályozási javaslatot, mellynek törvénnyé emeltetését pedig a September 5-ki nagygyűlés kérelmezni határozta el. S ime ez ama második pont, melly re észrevételeink szólanak. A m. erdészegylet a múlt télen e javaslatot nem csak a „Pesther Lloydnak" hanem a „Vadász- és Versenylap" szerkesztőségének is megküldeni szíveskedett— természetesen németül. Mí a német szöveget magyarra fordítva lapjaink ez évi fo lyamának 4-dik és 5-dik számában közlöttiik azon reménybe i, hogy a „Vadászlap" szakavatott olvasói részéről érkeznek majd reá illetékes megjegyzések s így el lesz érve a t. erdészegylet czélja, melly logikailag nem lehetett egyéb, mint a saját tervezetétől netalán eltérő véleményeket kitudni s azok helyes voltához képest munkálatát tökélesbíteni. Reményünkben egyrészt nem is csalódtunk, mert lapjaink 6-dik száma gróf Festetics Leo úrtól, a 7-dik szám Gulácsy Imre úrtól, a 8-dik sz. Nadányi Imre úrtól, a 11-dik sz. Kubinyi Rudolf úrtól — az ország különböző részeiből s a magyar jog- és hely viszony okban , valamint a vadászati ügyekben is tökéletesen jártas férfiaktól, hozott a t. erdészegylet vadásztörvény-javaslatára vonatkozó tüzetes észrevételeket. Nem tudjuk, jutottak-e valaha ezen valóban illetékes bírálatok a t. erdészegylet igazgatóságának vagy bizottmányának tudomására és figyelmébe — okunk van azonban hinni, hogy nem, s hogy a September 4 és 5-ki nagygyűlés az eredeti módosítatlan javaslatnak törvénnyé emelését szorgalmazta; máskülönben talán a Pesti Hirnök által közlött jegyzőkönyvben említve lettek volna a történt módosítások. Meglehet, bár nem tartjuk valószínűnek, hogy ezekről