Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860
1860-09-20 / 26. szám
422 gróf a gyűlésen megjelenvén, közfelkiáltással és zajos éljenekkel ismét elnökül választatott meg. Helyettes elnökül Albrecht berezeg Ö Fenségének óvári főerdésze La udy n Ferdinand ur választatott, szükségesnek találtatván az, bogy a helyettes elnök? ba csak lehető, a központi vezetés közelében lakjék. Ez okból kéretett föl az elnökség, hogy ba csak lehet, a bizottsági tagokat is a Pozsony közelében lakó egyleti tagokból-nevezze ki. E szerint az elnöki előterjesztés folytán bizottsági tagokul egyhangúlag következő tagok választattak : Balasits Manó, cs. k. erdészeti tanácsos, Selraecz. Fibicli Károly, erdészeti felügyelő, Pozsony. Gervay Ferdinand, ügyvéd, Pozsony. Giller János, erdőmester, Környe. Helm Ervin, erdész, Sz. Antal. Komhuber András, dr. s tanár, Pozsony. Kremszner Ferdinand, cs. k. erdőmester, Sellye. Mack Eduard, tanár Pozsony. Pokorny János, erdömester, Bazin. Rowland William, erdömester, Malaczka. Siebenfreund Herman, erdömester, Malaczka, Tbieriot Albert, erd. tanácsos, Pozsony. Indítványba hozatott a m. kormányhoz kérvényt nyújtani be az iránt, hogy az erdővétségekbeu a törvényes eljárás lehető leggyorsabban történjék s e végre egy bizottság vagy csupán egy törvényszéki egyén elegendő legyen. — A bizottsághoz utasíttatott. Az elnök gróf szívélyes búcsúbeszéddel s e végszavakkal zárta be a gyíilést: ,,Adja meg az ég kegyelme dicső hazánknak azon boldogító political intézményeket, mellyekért olly epedve küzd, hogy szabadon fejlődhetve olly magasságra emelkedhessék, millyenre a természet minden áldásaival feldiszítette. Akkor aztán a magyar erdészegylet is vidoran nézhet olly jövő elé, melly munkálataira a leghathatósb befolyással leend s azokat a legszebb eredményekkel koronázandja." Az ülések után a városligetben lakomák tartattak, mellyeken a hazafias szellemű jeles toasztoknak szűke nem volt. A magyar erdészegyletről e tudósításunkat — irják a „Pesti Hírnöknek" — azon óhajtással zárjuk be : vajba e közhasznú országos intézményt melegebb részvét kisérné s különösen hazai közbirtokosaink buzgóbban karolnák fel és illetőleg gyámolítanák ! II. A „P. H." tudósítójának e zárszavaihoz részünkről is hasonló legőszintébb óhajtást csatolunk — sőt még egy lépéssel tovább megyünk, midőn e panaszolt részvétlenség okát puhatoljuk; mert a körülmény, hogy az egyletnek miudössze csak 1027 tagja van, holott a csekély évi befizetés mellett háromszor négyszer annyival, sőt örök alapítványú tőkékkel is birnia kellene - valóban részvétlenségnek mondható.