Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-09-10 / 25. szám

399 anélkül, hogy tartanák, sőt még ráadáséi meg is rúgják az elfutó szerencsétlent; az illy kutyából többé semmi sem lesz, habár a legjobb hajlamokkal bírt is légyen. Soha se hamarkodjuk el valamelly kutya becse fölött az Ítéletet, mert néha a legroszabbul mutaíkozóból válik a legjobb vizsla és megfordítva. Midőn a kölykei első ízben viszik ki vadászni, ez egy vén és nem könnyen romló eb társaságában történjék; merta fiatal pacsirtát, fürjet, tücsköt, bogarat egyaiánt fog alkalmasint hajhászni, de a gyakorlott öreg megvetéssel tekintend e szeleburdiságra s a fiatal, kis vártatva a mestert követendi és ovatosau fog járni ha szimatra kap. Ha pedig néhány kísérlet után erre semmi hajlamot sem mutatna, vissza kell őt vezetni a helyre, honnan a vad kelt s fejét a földig nyomván le, halkai mondani; Lassan! állj! Ha az öreg vizsla magasan hordja már az orrát s a nyomon jár, akkor a fiatalnak emelt kézzel kell inteni, sa „lassan, lassan!" szavakat ismételni. A hanghordás a kutya indulatához alkalmazandó; a szelest és engedetlenkedöt kissé élesebben vezényeljük, a félénket pedig a világért se büntessük, sőt ne is fenyegessük , mert igy elrontanók ; ellenkezőleg néhány barátságosan ejtett biztató szónak jobb hatása leend. Első állása alkalmával gyorsan kell hozzá felmenni, de semmi esetre sem futni, mert erre ö is okvetlen előre megy, vagy beugrik. Ha beugrik, vissza kell vinni a helyre, honnan idő előtt előre ment, és itt a vad megállására a főnebbi utasítás szerint oktatni. Ez mindaddig ismétlendő, míg egészen szilárdan áll. Bámulatos az, milly könnyen tanulja be ezt kevés türelem mellett a kölyök; veszítsük el azonban csak egyszer türelmünket s minden veszve van. Meg kell azonban jegyeznem, bogy a teljes vérű vizsla sokkal hamarább kezd keresni s mérhetlenül könnyebben tanúi, minta fél vérü. Minél jobb vérű a kutya, annál kevesebb vele a baj — s átalábau a rövidszörüek tanulékonyabbak a hoszszúszőrüeknél. Második lépés a kölyket arra oktatni, hogy előttünk jobbról balra és balról jobbra czirkáljon. Mindig szél ellen küldjük őt s rövid időn magától is úgy menend. Ha nem czirkál úgy a mint kell, füttyel kell figyelmét felhívni s kéziutésekkel és Erre! arra! vezényszavakkal adni irányt járásának. Eleinte csaknem minden kölyök fut nyúl vagy alant repülő madár után; e szokását azonban barnaf elhagyja, ha visszavisszük a helyre honnan elszáguldott s ott „lapulást" parancsolunk reá. Ha folytatná ezen iizelmet, akkor szelíd büntetésnek van helye. Némellyek idomító zsineget s nyaklót is használuak, de én ezt soha sem alkalmaztam, bár tömérdeket idomítottam s ugyancsak megátalkodott makacsokkal is volt dolgom. Mindöszsze egy esetem volt egy fejér vizi vizslával, mellyel semmikép sem boldogúltam s mellyel — több heti szorgalmas igyekezet után mint javíthatlannal fel kelle hagynom. Leglényegesb dolgok egyike a vizslánál az, hogy a mint a lövés eldördült, rögtön lapúljon; ha ezt nem teszi, sok lövés elvész , kivált répa- és burgonyaföldek közt, hol a felzavart falka madarai egyenkint vagy kettenkint kelnek, Véghetlenül boszantó azt látni, hogy — mialatt töltünk — a felvert madarak tova szállanak; minden illy eset idegessé teszi az embert s azt eredményezheti, hogy az