Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-08-30 / 24. szám

385 mielőtt leesnék s ekkor — kivált ha nem szemláttára esik le, bajjal jár felkeresése, sőt gyakran el is vesz; ellenben ha vérten lőjjiik, vagy egyszerre hullanak le, vagy pacsirta módjára emelkedvén magasba, zsinóregyenesen zuhannak a földre. Afar után lőtt nyúl messze megy el s jó bozár hiányában kevés lelhető meg. A vadász soha se csábittassa magát arra , hogy vizsláját a megsrétezett nyúl nyomára vezes­se, mert ezzel bizonyosan elrontja ebét; a vizsla soha sem fog többé szilárdan ál­lani s ba mozdul a nyúl, azonnal rá fog ugrani. Némelly vadásznak azon nem eléggé megrovandó szokása vau, hogy vizsláját a megsrétezett vad után küldi; az illy vizslának vége van és senki se engedje a magáét ezzel együtt czirkálui, mert ok­vetlen ezt is elszelesíti. A fönebbiek szerint tehát a sikeres vadászat két főkelléke a jó vizsla, uielly­röl egy külön czikkben még tüzetesen fogunk szólani; — a második főkellék ruiu­denesetre a jó fegyver. A fegyverkészítés mestersége ujabb időkben annyira haladt s az emberek olly sokkal jobbau lőnek most mint ezelőtt: bogy a jó lövész ma már épen nem ritka madár s apáink valóban bámulnának, ba sírjaikból felkelve, egy napi vadászat eredményének tanúi lehetnének. A reptében lövést egykor csodával határosnak tar­tották , ma csaknem minden fegyverrel bánó ember ért hozzá. A puskák évről évre olcsóbbakká és jobbakká válnak. Midőn a kupacs-rend­szer divatba jött, nagy árakon kelt a jó készítmény s kevesen voltak a helyzetben, hogy egy első rendű műért olly sok pénzt adjanak. Ma aránylag csekély áron ve­hetünk fegyvert s élvezhetjük a jó mivü készületet. Ha több puskát basználuuk, okvetlen szükséges, hogy valamennyinek rava­sza egyenlőn járjon, különben lcbetlen jól lőni. Ha a gócz a rendesnél kissé nehe­zebben járna, kevés olajjal megkenése a forgóknak segítni fog a bajon. Tanácslom mindenkinek, hogy lehetőleg hírneves puskamüvestől vásároljon fegyvert, mert e czikkre nézve a vidékiek nem versenyezhetnek a fővárosiakkal. A vidéken készült puska góczának csettenése mindig tompa, nehézkes s egészen különböző a fővárosi éles klik hangtól, melly a fülnek olly kellemes s a kedves emlékek egész sorát varázsolja fel. Ha valaki kísértetbe jöne olcsó puskát vásá­rolni, jól vizsgálja meg azt, mielőtt használatba venné. Jelesül, vegye ki ágyából a csővet s tartsa ezt az ablak felé úgy , hogy a világosság a csőbe ömöljön — s ha ez a víz sima tükréhez hasonló, a csö minden hibától mentnek tekinthető. A puska legjobb hossza 28—29 ujj, öble 14 sz., némellyek a 15 számút jobb szeretik, de én azt nem helyeslem — s a 15 számúnál keskenyebb öblű a biztos­sággal már nem fér meg, mert a lőpor ellobbanására nincs elegendő tere. A lőpor és a göbecs jósága szintén lényeges feltételei a vadászat sikerének. A 7 sz. göbecs fogolyra való s az idény későbbi részéig többnyire minden vadra használható. A lőpor nagy szemű legyen — s ba jó, nem fogja a puskát nagyon piszkolni; ba pedig módnélkül piszkolja, akkor rögtön más gyároshoz forduljunk. (Hm! könnyű az angoloknak ! Szerk.) A kupacsot ugyancsak megválogassuk , ha szemeink világát szeretjük. Sok ember bánja, hogy e részben nem volt eléggé ovatos; az olcsó kupacs reze mind

Next

/
Thumbnails
Contents