Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-08-30 / 24. szám

hajnalán a kenyeret szárazan eszik. Az cbólak szárazak, melegek , világosak és jól szellözvék; az alvóhely-padok négy ujjnyira vannak a téglával kirakott talaj felett — s az egész tiszta szalmával bőven ki van almozva. Kutyabetegségben nagyon kevés kopó vész el ; a veszteséget többnyire agancsütés vagy szúrás s a szarvas rúgása okozza. A kopó, ha e rúgást oldalába vagy derekába kapta, ritkán üdül fel: megbetegszik , merevvé lesz s két három bét múlva meggyült daganat következtében döglik el, melly a megrúgott részen belül támad. A szarvas, habár tapodtat sem képes már továbbfutni, azért még is erősen tud még rúgni. E miatt van aztán a lőfegyver és a bandzsár alkalmazva. A kopók lerántják ugyan a szarvast vagy a vaddisznót, de ez — mielőtt végkép beaduá a kulcsot, sokat tesz harczképtelenné. Kedvező időben minden ötödnap vadásznak s ha az idő nem engedi — másnapra halasztatik a találkozás. Minden vadászatra harmincz pár kopót és tizenöt lovat visznek ki. A kopökat páronként vezetik ki a találkozó helyére, miután megeshetik , hogy útközben is ugorjék szarvas. A találkozó rendesen tizenkét órakor az erdőben van. S most a császári erdők egyikét kell leírnom , hogy fogalmat nyújthassak ezek terjedelméről s a vadászatok jelleméről. Francziaországban több illy erdő van, de a császár falkái csak négyben vadásznak, jelesül: Compiégne, Fontainebleau, Rambouillet és St. Germains erdeiben. A vadászatok Compiégneben kezdődvén el, leírásúi ezt választom s ez a többinek is mintaképéül szolgálhat. Compiégne városa az északi vaspálya vonalán, Páristól két órányira fekszik. Lakosainak száma 9000. Van ejry igen szép palotája, mellynek két szárnyát a homlokzattal átellenes vasrács köti össze, az egész egy négyszöget képezvén. E palota a város és az erdő között áll s ez utóbbival kert és park telepekkel vau öszszefilggésben. Compiégnenek történelmi nevezetessége az, hogy az orleausi szüzet 1430 ban e város ostrománál fogták el az angolok. Az udvar, déli Francziaországból visszatéret, múlt septemberben egyenesen Compiégnebe ment s karácsonyig maradt ott. Ezen idő alatt a császár és a császárné többnyire jelen volt a vadászatokon, az utóbbi gyakran lóháton. A kis császári berezeg is szeretett eljöni a találkozóra, hol a kutyákkal játszhatott — s kedvencze számára zsebében mindig hozott falatot. A meghívott vendégek száma nagy volt s a városban minden szállás és istálló megtelt. A reggeli vonat Páriából mindig sok lovat és lovast hozott, annyira hogy végre szerencsés volt az, ki lova számára csak egy ólat is kaphatott. Tizenegy az óra s a találkozó helye hét (ang.) mértföldnyire van az erdőben, sietnünk kell tehát, ba e császári mulatság lefolyását látni akarjuk. Compiégne erdejének átmérője körülbelöl hatvan ang. mértföld; a benne lévő mindennemű fa Francziaország legszebbje, különösen kitűnők az ősi nagy cserfák, mellyeket leginkább hajóépítésre használnak. A terület domborulatos, de nem anynyira mint a rambouilleti; a talaj átalában homokos. E roppant erdőségen át sok fő- és mellékút vezet s ezeken kivül van még számtalan bosszú, egyenes, gyepes fasor, mellyek egymást mintegy fél mértföldnyi közökre czikázzák át; minden ke-