Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-08-20 / 23. szám

362 dett fogoly falka délután jobban bevár; s ba sikerül a falkát burgonyásokba, lóherésekbe, répaföldekr szétrebbentem , sokat szedhetünk össze közülök. A jól idomított kutya becse illyenkor tűnik ki, mert illyenkor van alkalma magát kitűntetni. Nem egyszer boszaukodtam vadásztársaim rosz kutyái miatt, mellyek — a helyett, hogy a puskadurranásra megállottak vagy meglapultak volna —összevissza szágúldoztak a burgonyás, répás, lóherés foltokon, egyenkint vagy kettenkint riaszták fel a megült madarakat s így meghiúsíták a falka szétrebbentésével elért eredményt. Látni, mint száll tova a madár, midőn fegyverünk mindkét csöve ki van már lőve, a legboszantóbb dolgok egyike s ha valami, úgy ez izgathatja fel a vadászt annyira, hogy szórakozottságában a serétre verje a lőport, vagy hogy két töltést bocsásson egy csőbe. Nagyobb városok vidékén, hol sok a koezapuskás, néha szükségessé válik a vadászatot korán kezdeni, különben kileucz óra tájban már keveset kaphatna az ember. A foglyok reggelente tarlókon tartózkodnak. *) Tizenegy óra tájban a réteket keresik fel, hol patakok partjain, bokrok íövében hevernek a veröfényen s csőreikkel a puha földben piszkálva, rovarokat szednek fel. Délután burgonya- és répaföldekre mennek, később pedig ismét a tarlókra, hol addig maradnak, mig elülni a rétekre visszatérnek. Hajnalhasadtakor a fogoly azonnal étkezik s ha jó vadászatra óhajtunk szert tenni, illyenkor ne zavarjuk, mert ezzel legkönnyebben elriasztjuk a vidékről. Fönebb említém, hogy nagyon kora kimenetellel semmi sincs nyerve; tegyük fel teliát, hogy a vadász kilenez óra tájban van kiiun a mezőn s hogy az idő kedvező, azaz nincs nagyon meleg, déli szellő lengedez és az ég kissé borús. Czirkálni küldvén vizsláit a tarlón , ezek csakhamar a helyre akadnak, hol a foglyok imént tanyáztak — s a sövény felé keresnek tovább, mellynek túlsó részén rétség terül el. A vadász, kutyáit megelőzve kel át a sövényen, a vizslák követik őt, újra felveszik a szimatot s csaknem hason csúsznak előre, minden mozzanatuk ovatos*) Ne feledjük , hogy e czikk Angliában íratott, hol egészen más a vadásztér mint nálunk ; > ott keve's a cserje , szőllő pedig épen nincs. Vannak ellenben minden lépten-nyomon csenderesek és veteményes földek , hova a felrebbent falka vagy ennek szétszórt egyes tagjai örömest beszállnak s így messze soha sem, vagy csak ritkán — mennek ; míg ellenben a mi alföldünk síkjain az egyszer felrebbentett falkától arra a napra elbuesúzhatik a vadász. Továbbá az angol sportsman jó ve'rü s jól idomított vadászebekkel rendelkezik ; két három vizslával s egy hozárral megy ki foglyokra ; ez utóbbi mindig ura sarkában jár , míg a vizslák czirkálva keresnek s mihelyt egyikük vadat kezd állani, a többi is megállapodva reá figyel; ha a fogoly vagy a falka felrebbent s a lövés eldördüli, a vizsla állva marad vagy meglapul s a hozár kötelessége a vadat urának elhozni. Végül megjegyzendő , hogy Angliában szigorú vadásztörvények szabályozzák a vadászat gyakorlatát; februártól September 1-jéig foglyot lőni, piaezon árulni, vagy telente pusztítani tilos ; míg nálunk a szegény fogolycsirke már júliusban sem talál kíméletre, a pesti vadpiaezon megjelen, télen pedig nagyobb hó idején sok ezerre megy a tőrrel s lószőrhurokkal fogott foglyok száma. Illy önkényes pusztítás mellett (de az imént említett angol intézmények hiánya miatt is) nálunk nem várható, hogy a vadász 12 — 15 fogolyból álló aggatékkal térjen haza , mi Angliában a napi sport átlagos eredménye ; nem értve ide természetesen azon néhány magyar vadásztér birtokosát, kik a foglyot tenyésztik, ápolják , védik s erdő hiányában mesterséges csenderesek ültetésével honosítják. S z e r k.