Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-06-30 / 18. szám

292 és versenylovak idomítására is kiterjesztő a gyakorlati angol a gözfiirdö használatát, azon elvből indulván ki, hogy a ló eként nehéz takarók terhe nélkül izzadván, a légnek a pórusokba hatása a testet belőlröl s a vért kívülről tisztítja, más részt pedig az izzadás teljes nyugalomban történvén, a vérnek és a szívnek túlságig felhevülő mozgása el van kerülve. Alkalmazási módjáról egy lótenyésztő így ír: „Minden istállóhoz egy keskeny kis kamarát építtetek, mellyben a lovon kivül legfölebb még két embernek vau helye. E kamra falainak allján csövek vezetik be a gőzt, mig más csövek megnyitásával hideg és meleg zuhany-permeteg ömölhetik a lóra. Illy fürdő használatával hamar kellő állapotba (condition) jön a ló; bőre tiszta és egészséges, szőre finom és lágy, húsa kemény lesz s mindez csekély költséggel elérhető, annálinkább mert napjainkban minden nevezetesebb istállóknak különben is van tisztító és mosó istállója, mellyet igen könnyű gőzfürdővé változtatni s azért istálló gyanánt is használni.— Tapasztalásból tudom, liogy a legjobb méneseknél is minden vakarás, dörgölés , tisztítás daczára marad a lovon a bőrhöz tapadó kosz — s ha csak a megnyílt pórusok átgözölgése nem választja ezt el a bőrtől, az állapot nem teljesen egészséges. S meutül tisztábbá és egészségesebbé vált gőzfürdők által a bőr, annál munkabíróbb a ló. Kemény munka után is, ha a lovat jó húsz perezre gőzbe helyezik, aztán vagy tíz perczig meleg zuhanypermeteget bocsátanak reá s végül fél óráig jól ledörzsölik: sokkal hamarább lesz kész és képes hasonló munkára s ker vésbé leend kitéve a kemény munka szokott következéseinek." Egy másik tenyésztő a gőzfürdőnek lóbetegségek körüli hatásáról ezeket irja : „Gyuladásos, zúzódási és ficzamodási bajoknál a gőzfürdő befolyása rendkívül enyhítő. A hörpögés (roaring, e baj népies használt kifejezésének közlését köszönettel venné a szer k.) a hörpögés, ha a baj oka a lélílzö csőben fészkel, bizonyosan javulni fog, valamint a tiidö egyéb baja is, mert az oxygen azonnal kitisztítja a megtámadott helyet. A csuklók jó forgására kellő izomzsír hiányában s az ez által okozott lob, vagy merevség vagy hasonló baj esetében bizonyos könynyülést, gyakran egész felüdülést szerez; arról pedig kétség sincs, hogy minden mirígydaganaton tüstént segít." Egy harmadik idomító ismét e tapasztalatait közli: „A ló mellé, gőzfürdőben léte alatt, egy veder vizet állíttattam, mellyből a 120°—140° (Fahrenheit) fokú hőségben sokat és jó iziíen ivott. Mihelyt izzadni kezdett, először kézzel dörzsölték, aztán vakarták. Húsz pereznyi izzadás után mellékistállóba vitték és megmosták, aztán a gőzbe melegedni visszavezették, végre saját istállójába helyezték s ott szalmacsutakkal szárazon dörzsölték, mi néhány perez alatt megtörtént. — A gőz használatának egész ideje alatt lovaim egyszer sem kaptak hajtószert; az istállók ajtai és ablakai egész nap — az utóbbiak egész éjjel nyitva állottak s a lovakon semmi takaró sem volt. Hetenként háromszor négyszer , sőt néha vasárnapot kivéve a hét minden napján izzadtak. Soha egyet sem köhhentettek; boriik lágy, szőrük sima volt; húsuk, nyakuk és izmaik lehető kemények. Soha ezelőtt olly kora idényben illy szabad jó léhlzetü lovakat nem lovagoltam s gyakorlataikat mindig szél ellen menve végezték. A szabad légen, bármilly hideg volt is, öt perez múlva fényes