Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-01-20 / 2. szám

21 eső helységekből 3—400 lovas volt kirendelve: ezek megkezdvéu az egész puszta körhajtását, hajtottak a középre; midőn farkast pillantottak meg, kihez legközelebb esett, elkezdte azt űzni, hajtotta, míg lova birta a futást, azután átvette más lovas: így mindaddig kergették, mig az ki nem állott, a midőn vagy elevenen megfogták , vagy fokosokkal agyon verték. Valóban , ha hazánkban kopófalkának helyet keresnénk : ezt minden tekintetben kielégitőnek találnék. Mennyit nyerne e vidék—nem említve egyéb szellemi nyereséget — magában a lónevelésben, mellyre olly nagy a szükség. A tér nyúllal, rókával s ha kell farkassal a szó legteljesebb értelmében bőven van ellátva, mert mellőzve azt, hogy egy 20 holdas köles földön abaúji vendégeimnek 19 rókát ugrattunk : megemlítem, hogy ez évben erdészünk másodmagával 32-őt lőtt. A káptalan, mellyé a vadászati jog, bizonyosan hajlandó lenne illy czélra azt jutányos bér mellett egy társaságnak átengedni. X. X. X. Mutatván v Rosty Pál úrnak sajtó alá készülő „amerikai utazásából." Többször volt alkalmunk látni ama kis muzeumot, mellynek változatos tárgyait Rosty Pál úr amerikai huzamos útjában gyíijté s mellyeknek érdekét kettősen növeli az, hogy utazónk többnyire minden egyes czikkuél felüti terjedelmes albumait és saját készitményü photographal illustrálja a helyet vagy vidéket, honnan ezt vagy azt a tárgyat hozá emlékül. E rajzokkal élénkített képzetünk fogalmait még tisztábbakká színezi R. úr előadása, ki észak-és délamerikai élményeinek leírását épen most rendezi sajtó alá s irántunk olly szives volt, hogy kéziratának egyes helyeit e lapokban közzététel végett kérésünkre átengedé. Némi tájékozási fonalúl meg kell említenünk, hogy az alábbi vázlat helyszíne Dél-Amerika Venezuela tartománya, mellynek tengermelléki vidékein élénk kereskedelmi forgalom áll fenn, de bensejc a polgárisulás és mivelés előtt ismeretlen parlag vadon. Itt terülnek el a Llanosok, mellyeknek utazónk e rövid tollrajzát adja : „A termékeny s virúló araguai völgyektől egész az orinocoi rengeteg erdőségig s a parimai hegycsoportozatig, a Merida és Új Granada cordilleráitól egész a nagy deltáig Orinoco torkolatainál— 1700 geogr. mértföldnyi téren terülnek el a Llanosok. A néha ölnyi magasságú fü zöld tenger gyanánt hullámzik e végtelen pusztaságon, melly ezer meg ezer marhának, lónak, öszvérnek, őznek és szarvasnak ad élelmet. Csak gyéren akadunk egymástól roppant távolságra fekvő helységekre— s a vadonban elszigetelten álló egyes Hatosra vagyis nyomorú kunyhóra , melly egy-egy Uanerosnak (pásztor embernek) szolgál tanyáúl. A száraz időszakban rémítő forróság és vízhiány — az esőszakban egyes folyók kiöntései, az áradásokból származott mocsarak s ezekben krokodilok, vízi kigyók és jaguarok nehezítik e rémitő síkságon az utazást. Egyébiránt minden mozdulatlan — s mint Humboldt mondja, valami nagyszerű, megható, de egyszersmind szomorú is rejlik