Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-05-20 / 14. szám

227 futást is a megelőző versenyek eredménye fogja csak elhatározni, a versenyről ma­gáról többet egyelőre mondani nem lehet. A mi Agitation esélyeit illeti az asszonyságok dijában, ezek itt na­gyon kedvére fordulhatnak, nincs is az aláirott lovak közt más, melly az úrlovar ter­hét könnyebben viselhetné mint ő. Basi Bozuknak helyet ezen napon már felebb tüz­tünk ki és igy Peeress lesz itt a polgárdi istálló képviselője; ezen két ló közt lesz tehát e díjnak sorsa eldöntve. Harlequin H mértföldre mindkettőnek veszélyes ve­télytársa lehetne, ha nem tartanánk attól, hogy a nehéz teher alatt ereje meg lesz csökkentve; ennek elviselésére őt képesnek nem hisszük. Ezen díj iránti küzdés, miután Frolic és Ármin is részt fognak abban venni, mindenesetre érdekes lát­vány lesz. A Hazafidíjban Cornflower esélyeit legjobban szeretjük, ha csak a nemzeti dij nyertese nem lesz valami „röpülő" állat, melly aztán tehetségét itt az öregebb lovaknak mértékén akarja megkísérteni; ez a Magyar „Oaks" versenyt igen élénk torna színhelyévé tehetné, noha e díjban a 3 éveseknek szabott teher, illy kísérleteknek nem igen kedvező szokott lenni. Ezekkel befejezzük tájékozásunkat, és két őszinte óhajtás kinyilatkoztatásá­val búcsút veszünk olvasóinktól, mellyeknek elseje az : hogy a soroksári úttól a versenyhelyig vezető út valahára járható állapotban lenne, a másik pedig : liogy versenypártolóink minden osztálya minél több örömet és élvezetet arasson a szives részvét jutalmául. Grantley Berkeley vadászutazása az amerikai prairiekben. (Folytatás.) A vihar, melly éjtszaka roppant villámlással és dörgésscl kezdődött, október 11-éuek reggelén sürü esőben folytatta ömlését g gyászosabb látvány a prairiek jelen képénél nem is képzelhető. Hátas lovaimnak különben is pihenésre levén szükségtik, de leginkább lázas bágyadtságom miatt sátoromban maradtam; Bayard azonban — magával vivén Canterallt — „halk vadászatra" (still hunt.) vagyis bö­lénycserkészetre indúltak s egyszersmind olly szándékkal, hogy az északnak fekvő vidék vadbőségét kipuhatolják. Egész nap elmaradtak, már esteledett is s ők még sem tértek vissza, annyira hogy aggódni kezdtünk miattuk, annálinkább mert ha az indiánok megtudták, hogy Bayard lőtte le Pawneet, bizonyosak lebeténkben­ne, hogy most az egész törzs halálra keresi Bayardot, sőt ha ránk tálálnak, tőlünk is életünk árán az ö kiadatását fogják követelni. Ebből aztán szép sor lett volna; — a veresek részén a feles szám, a mienken azonban a fegyver, lőkészlet és a biz­tos lövés esélyei. Mit regényírók mesélnek az indiánok messzehordó jól ezélzott nyilaikról, annak fele sem igaz; harmincz negyven lépésnyiről az igaz, hogy jól találnak s az ütött sebet nehéz gyógyítani, de illy távolságról lőfegyvereink rögtön megszalasztják a nagy tömeget is. Legveszélyesebb a nyíl éjjel s ha az ellenségnek van hol megbújnia, mert illyenkor a nyíl nesztelen röpte ellen nincs védelem. —

Next

/
Thumbnails
Contents