Vadász- és Versenylap 4. évfolyam, 1860

1860-04-10 / 10. szám

153 _ örömteljesen leült s Brutust leste : e hozár visszatért az első prairie-grouse-al szájában s nálam maradt, míg újra tölték. A kaszáló emberek egyike intett kezével sa távoli hely felé mutatott, hova az első megsrétezett grouse esett; ponymra ülvén ekkor, a kijelölt irányba küldém Chancet, melly a madarat csakhamar meg is találta. E közben esteledett s én még más három prairie grouset ejtvén el, szekereim felé tartottam, mellyek az említett fák tövében megállottak. Kérdésemre, milly távolságra haladtunk, azt felelték a Boh-hoyk, hogy nyolcz-kilencz (ang.) mértföldnyire. TaDyánk egy hét-nyolez holdnyi gyönyörű rejt mellett lön felütve, mellyben rókák bizonyosan s talán a rókánál valamivel nagyobb prairie-farkasok is lehettek. Mennyire sovárogtam itt ismét angol rókakopók és telivérek után! Ha az amerikai vaspálya-társulatok az ebek számára külön rekeszeket készíttetnének a vonatokon, bizonyosan akadna sok angol sportsman, ki érdemesnek találná átjönni az atlanti tengeren az itteni nagyszerű vadászatokra, habár nagy költségbe kerülne is a falka tápiájának szállítása. Lovakat lehetne itt kapni, még pedig az angol árakhoz képest nevetséges olcsón,mellyek 14 stone teherrel a világ bármelly falkája után mehetnének. Példa erre sárgám Taymouth — s boldog lettem volna, ha angol rókakopók után szágulclhattam volna rajta az itteni végtelen akadálytalan sikon! *) Körülnéztem ezután tanyámat s csakhamar meggyőződtem, hogy ez ellenséges indiánok vagy rablók éji megtámadása ellen kevés védelmet nyújthat. A három szekér kevés volt arra, hogy öszvéreim s lovaim körül sánczúl szolgáljon; mig más részt ez állatokat a legelhető fü gyérsége miatt egymástól olly távolságokra kellett kipányvázni, hogy — hacsak embereim éberül nem örködnek, a tolvaj könnyű szerrel odább állhata velük. Ennélfogva elrendeltem, hogy okos kis ponym a kipányvázott állatoknak középpontján álljon kolomppal nyakában; az emberek pedig a ménes innenső oldalán tanyázzanak, mellyről a szél fúj, hogy ez minden neszt és hangot feléjük lebbentsen — s ha a száraz fü meggyuladna, az égést a szél a ménestől inkább el felé terjessze. Ebédemet végzendő, kétszersültet, más egyéb csemegét s egy szelencze légmentesen elzárt húst vettem elő, mellyet elébb forró vizbe kellendett vetnem; forró víz azonban nem volt készen s Wallace a szakács jelenté, liogy erre nincs is szükség, mert ő a grouseokat már elkészité. Eleinte megvallom boszankodtam ezen , mert angol szokás szerint pár napig függve hagyni ohajtám e madarakat, búsuk meglá yulása végett; de aztán eszembe jutott, hogy ez itt útközben a forró napon alig volna lehető — s így egy brandy-palacz dugóját kihúzván, vártam az ebédet. Ezt végre szekeremhez , mellynek kocsisülését választám étkezési helyül, szolgám György hozá el, mert a két első kerékhez lánczolt Brutus és Druid s a két hátsó keréknél Chance és Bar — se a kalauzot se a többi Boh-hoyt nem engedé *) E vágy teljesítéseért Mr Grantley Berkeleynek s az angol sportsmaneknek nem kell átmenni az atlanti tengeren ; fellelhetik azt a magyar főváros töveben is, ha az alföldet messzellenék , hol aztán addig mehet a ló , míg párával bírja. S z e r k.