Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-10-20 / 29. szám

478 szemágakat ujjnyira döfte egy közeli fal tégláiba olly erővel, hogy törött nyakkal rogyott össze — s a gróf csak ügyes félreugrásának köszönheté, hogy a szarvas meg nem villázta. Nem egyszer valék tanúja annak, hogy a szarvas lovat és lovast, sőt mezei munkát végző parasztot is megrohant s ezért minden szarvasnak, ha szerét tehetem, szemágait lefűrészeltetem. A falkát 1840-ben herczeg Liechtenstein Ferencz, herczeg Auersperg Vincze és gróf Clam-Gallas alapította. Az első években hg Liechtenstein, később 1848-ig gróf Clam-Gallas volt a falkamester 1848-ban a falka feloszlott s 1852-ben a mostani falkamester báró Zedtwitz állította azt fel újra a következő feltételek alatt : „ Alólirott (b. Zedtwitz) kötelezi magát, hogy Angliából saját költségén hozat falkát, tart és élelmez embereket és lovakat, szerez szarvasokat, szóval : Pardubitzban vadászképes falkát tart fenn, a támadható károkat kifizeti s e falkával october l-jétől az év végéig hetenként négyszer (ha az idő engedi) indúl ki, ha három évre kellő számú részvényeket irnak alá. „A részvény évenkint 250 pgö ft, a legközelebbi három évre biztosítva, akár részt vegyen az aláiró a vadászatokban, akár nem ; mig az aláíróktól semmi egyéb pótlék nem követelhető, a készakarva tett kár vagy személyesen okozott szerencsétlen esetek megtérítését kivéve. A részvény egyik fele évenkint január l-jén, másik fele oct. l-jén fizetendő le. „A csak néhány napon át vadászni óhajtó urak napjára 10 pgő ftot fizetnek — ki tiz vadászatnál többen vesz részt, egy részvény elvállalására van kötelezve, a már fizetett részletek beszámíttatván. „A falka, a lovak, a készülék, szóval minden amit alólirott saját költségénvett, ennek kizárólagos sajátja marad, a minthogy a falkánál alkalmazott egyénekkel is, mint saját cselédjeivel rendelkezik. „A falka állapotában minden lényeges változást, valamint a vitás kérdéseket is a jelenlévő aláírók szótöbbsége dönti el, mindenkit annyi szavazat illetvén, a mennyi részvénye van. A szavazatok megoszlásakor a falkamester szava dönt. „Az aláiró urak kötelezik magukat, hogy a falkamester intézkedéseiben s a társulat határozataiban megnyugosznak. Prága, február 3-kán 1852." (Aláírva huszonegy többnyire cseh főnemes — se szerint 21 részvény után 4250 pgő ft a falka évenkinti fenntartásának költsége.) Ezen aláírás három évről három évre ujittatik meg s most 1860 végéig érvényes. A kopók száma 40 pár, mellyek sebesebb és lassúbb falkára vannak osztva, aként, hogy minden vadász a sebes vagy a lassú falkához képest rendelheti ki erre vagy arra kellő lovát. Az ebek erős angol rókakopók, részint az Albrighton falkából valók, részint beltenyésztmény, mellyet ez idén az eisgrubi falka egészitett ki. Ezek nagyon sebesek, az angol rókakopó bátorságával és szívósságával birnak s a vadat a farkaséhoz hasonló éles kapással fogják, annyira, hogy a lovasoknak rögtön a hallalinál kell lenniök, különben a vadat széttépve találják. Természetes, hogy minden vadászidényben több kopó ér véget, de tévedni nem tévednek el — sok mértföldnyiről sötét éjjel vagy más nap haza találnak.