Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-12-10 / 34. szám

556_ Egy nap Whitewall Houseban. Északi Angolországból Londonba visszautazván, Yorkból egy barátommal meglátogattam a nagyhírű Whitewall Houseot, Anglia legnagyobb és legjobban kezelt idomító intézetét, melly a hasonlókép hires idomár John Scott tulajdona, kit közelebb élénk tapsokkal üdvözöltek a doncasteri pályatéren, legutóbbi müveért : Gamester idomitásáért a St. Legerre. A maltoni állomástól körülbelül egy mértföldnyire fekszik Whitewall. Az intézet áll magából a házból és az ezzel összekapcsolt hosszú sor fehérre meszelt zöld ajtós apróbb házakból, mellyekben az intézethez tartozó különféle személyzet lakik ; hátul van az istállóudvar, hova nagy szárnyas kapuk nyílnak. Az egész jelentékeny épülettömeget képez, és egészen magánosan áll ; kissé távolabb egy más épület, melly kórházul és kiállott lovak tartózkodó helyéül szolgál. A háziúr igen szívélyesen fogadott bennünket ; ő mintegy hatvan évesnek látszik s külseje ollyan, mint egy squire-é a régi iskolából. Kissé sporting szabású rendkívül csinos és tiszta ruliát viselt. A reggeli elkészültéig egy vidám szép terembe vezetett, mellynek falait pályanyertes lovak képei fedék. Házigazdánk mindegyikről tudott valami érdekeset mondani s néhány adomáját igen sok húmorral adta elé. Rövid időn jelenték, hogy a reggeli az asztalon van. Épen vége volt a kitűnő reggelinek, midőn egy egész csapat gondosan betakart ló, mindegyik csinos ügyes külsejü fiezkóval hátán, egymás után hosszú sorban haladt el ablakunk előtt az idomító pályára, mellynek neve „Langton Wold." Ez valóban szép látvány volt és barátom csaknem minden lovat ismert, bár néhányszor Mrs Scott és leánya segité a felismerésben. Házi gazdánk azután felkért, kisérnők el öt kocsiján azon meredek dombon keresztül, mellyen túl van Langton Wold, Norcliffe tábornok birtoka, kinek minden lótól rendes évi dijt fizet az idomító tér használatáért ; és minthogy John Scottnak körülbelül hetven lova van, és ezenkívül más idomárok is használják a tért, mint például I'anson, Peck, Sheppard és Cunningham, e kis darab föld szépen jövedelmezhet a tábornoknak. Van ott még egy vargacserrel talajozott pálya is, mellyen a lovak akkor járnak, midőn a rendes pálya földe kemény. Ez másfél mértföldnyi hosszú, köralaku pályával kezdetén , úgy bogy e kör megkerülésével a távolság megbosszabbitható ha szükséges, mint például, mikor a lovak négy-öt mértföldnyi vágtatásban izzasztandók. Gyönyörű fényes reggel világitá meg a szép tájképet ; az idomító pályáról, melly egy részét képezi a Yorkshire-Woldt nevü dombláncznak, igen messze lehetett ellátni ; nézelletünk egy könnyedén hullámzó vidéken simult végig, melly addig terjedt, a meddig a szem csak látott, és mellyet a távol láthatáron kékellő dombsör kerített be, hol egy másik idomító pálya van, Middlebam-Moor, Whitewall Housetól mintegy harmincz mértföldnyire. Barátom azonban elvonta figyelmemet a gyönyörű látványtól s egy másikra irányozta, melly közvetlenül szemeink előtt terült el. A pompás lovak bosszú sora, számszerint miutegy hatvan, a nagy hadvezér körül járt körbe, (mert valóban nagy hadvezér ö saját körében) ki, miután minden előttünk elhaladó lovat és tulajdonosát megnevezte, parancsait kezdé osztogatni. 8 mialatt ezt, hátrakulcsolt karokkal állván, tette : — valóban nagy tábornokhoz