Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-11-20 / 32. szám

521 ligetekbe szokott ellátogatni, még pedig arra nézve, hogy a szenvedélyesebb urvadászok az őzvadon csillapíthassák he vöket, elég gyakran. Sokat ejtenek ezen jó állományú vadasokból a nyírbátori és nyírbélteki vadorok is, kikről nem mernék jót állani, hogy alkalmas időben a tilosok belsejét is meg ne látogatnák. A nyúl (Lepus timidus) a Nyírben kiválólag szerepel. Nemcsak az itt valódi szenvedéllyel űzött agarászatnak bő mezőt nyújt a nyúlak sokasága és maga az elszakadozott homokos földterület, melly a legjobb agárnak is dolgot ad, hogy a buczka mögött perez alatt eltűnt apró vörös nyúlat ismét érhesse, hanem a kopászatkedvelök is, kik számosan vannak, elegendő mulatságot lelnek a nyúlnál. Tudvalevő dolog , hogy a Nyírben már nem egy sík mezőről jött hirneves agár, mit a bihari vagy hevesi agarászok mutatónak hoztak oda, kudarczot vallott, mert a nyúlat folyvást maga előtt látni szokott alföldi agár , midőn itt a dombra fölért s a nyúlat sehol nem látta, csak bámészkodott maga elé, mialatt ez a másik domb hajlásában szépen elillant, másrészt a süppedékes nehéz járatú homokföldben csakhamar ellankadtak a szilárdabb talajhoz szokott inak és a nyíri agár a versenynek hasonló esélyei mellett többnyire megverte az idegent. Talán itt leend helyén a nyíri kopókról is még annyit említeni, hogy ezek is a legjobbak közé tartoznak ; van sok és jó kopó, mellyek a róka és nyúl sokasága mellett folytonos gyakorlatban tartatnak; fájdalom, legtöbb esetben a vadászidény rovására. A rendszeretöbb vadászok ugyan tavasszal s nyáron csak a rókát lövik el a kopó elöl, a nyúlat kibocsátják, és ez helyén volna; van azonban akárhány kopótulajdonos és agarász , ki a fajzás idejével csöppet sem törődik és ki azon ürügy alatt, hogy ebeit gyakorolja, télen nyáron egyiránt jár velők a mezőre; s ha mások nem engedik, a magáéban fogatja és lövi a nyúlat. Szigorú vadászati törvény mikor jön el a te országod! kiálték föl magamban gyakran; mivé válhatnál Szabolcsmegye, ha a vadászatban rendet tartanának, ebhez hasonló vadaskert az országban nem léteznék! A nyíri nyúlról még csak azt kell megjegyeznem, hogy ez sokkal kisebb, verbenyegesebb és fntósabb, mint az alföldi mezei nyúl. Talán azért, mert a nyíri növényzet sokkal gyérebb és mégsem olly kövér mint a televényföldi, talán a homok melege s a gyakori futamodás közben nagyobb erömegfeszítést igénylő lágy földterűlet van befolyással a nyúlnak külső kifejlésére és szinére ? 32*