Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-09-30 / 27. szám

440 előmozdítsa, mindig azon elvből kell kiindulnunk , hogy a jó ló sokat nyerjen, a rosz pedig semmit. Magas dijak nélkül nem hozat senki becses versenylovat s a külföldi nem küldi be sajátját, e concurrentiát pedig minden módon elé kell idéznünk. Igaz, hogy kár ha legszebb dijainkat külföldiek viszik el orrunk elöl, de e bajon nem segitünk sikeresen, ha a külföldi lovakat vagy közvetlenül, vagy magasb teher által közvetve kizárjuk ; hanem segitünk úgy, ha mi a külföldnél jobb lovakat nevelünk. Ezen elvek azonban csak nagy versenyre, minő eddigelé nálunk csak a pesti, alkalmazhatók szigorúan; kisebb gyepek alakításánál más érdekek is veendők tekintetbe. Valamint egy államban, hol a népiskolák elhanyagolva maradnak, a közmiveltséget pár egyetem s pár hires tudós csak kevéssé segíti elő : úgy áll az arány a verseny nyel is Minél számosabb a megyei — habár csekély pénzsegéllyel ellátott kisebb pálya: az ügyre nézve annál iidvösebb. Ezek teszik a sportot népszerűvé, általánossá s más uton ugyanazon közös eredmény felé működnek. Nagy versenyen főtényező a ló, kiesebben a közönség. Amazoknál, mint fönebb láttuk, a versenyszakok száma egyes magas dijakat nem pótol; itt megfordítva, az úgy is ritkán tetemes pénzösszegből alakított egyes nagyobb dij, a több csekélyebb hiányát nem pótolná, mert kevesebb érdeket s részvétet gerjesztene. Itt a díjfeltételek meghatározásánál mindenekelőtt arra kell figyelnünk, hogy minél több pályázót szerezzünk. Azért, ha nagy versenyhelyeken a csekély tételeket nem pártolom, mert ott többnyire olly lovak jelennek meg, mellyeknek tulajdonosai a tét magasságát ép olly kevéssé érzik meg, mint a nagyba játszók a magas kártyapénzt : úgy viszont fiókpályákon a tételek igen is mérséklendők, különben könnyen elriaszthatnánk sok szerényebb sportsmant, ki saját nevelésű vagy általa idomított lovát csekélyebb tétellel hajlandó volna beirni és szerényebb dijjal is beérné, inkább magában a sportban s a győzelem örömében keresvén megelégedést, mint a dij pénzértékében. E versenyek, liabár nem is nyújtják mindig a tenyészanyag s a ló becsének szigorú mérvét és bírálatát s tulajdonosa tőlük ezt nem is várja: de kimutatják a győztes ló egyéni jó tulajdonait, ennek magasb árt biztosítanak, a ménestulajdonosnak hírt szereznek s végre — a nagy közönséget a jobb nevelés, tartás és idomítás hasznára figyelmeztetik. P* P.