Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-07-10 / 19. szám

314 böviben vagyunk. A szabadban a kis gazellát mindig fel kell áldozni. A sólyom akkép lassankint megszokja a nagy állatokat is megtámadni. Az izlandi sólyom alig vadászik tovább két évnél, néha háromig, de idomitását minden évben újra kell kezdeni; a vándorsólymot minden évben újítani szokták. Végül a sólyom teljes idomitását összevonom e négy szóba : éheztetés, értelmesség, ügyesség és türelem. (Yége követk.) Szibériai vadászatok. E sorok irója, egy fiatal angol gentleman, sajátszerű módon jutott a szibériai vadászatokhoz s úti- és vadászélményeinek leírásához, mellyböl mi a kővetkező kivonatot közöljük. Sir Edward szenvedélyes rókavadász volt, egy árokugratásnál azonban lovával felbukván, arezát úgy összetörte, hogy szemei becsületes boxirozás következtében sem dagadtak volna kékebbre, két előfoga kihullott s zúzott orra dr. Adams remek mütétele után is forradásos maradt és kissé balra nézett. Sir Edward e balesettel maga részéről nem sokat gondolt volna, de annál többet gondolt vele Miss Arabella, ki vőlegénye szeretetreméltóságát épen nem vélte növelve lenni a hézagos fogsor és lapos orr bájai által — s ízlésének illyetén fordulatát leendő férjével fájdalom ! érezteté is, legalább minden este elmondá neki, hogy meg nem foghatja, miként lehetnek a férfiak saját édes maguknak hóhérjai egy nyomorú róka kedvéért ! Miss Arabella Francziaországban növekedett franczia születésű mamája mellett s ez fejti meg, miként nyilatkozhatott illy — angol nőhöz épen nem méltó módon; Sir Edward ellenben telivér angol létére nagyon zokon vette e kimélytelenséget s midőn egy izben Arabellácska szokott csípős megjegyzéseihez még azt is hozzátette, liogy ha még is egy kék róka, hölgymenyét vagy egy szép selyemevet kedvéért történnék az illy salto mortale, mellynek bőréből aztán legalább ékes karmantyúval lehetne az arát meglepni : — e megjegyzést Edward komolyan vette, azt gondolá magában, hogy imádottunk kedvéért kék rókára, ny estre és selyemevetre is kell vadásznunk, három nap múlva úton volt s élményeiről egy barátjához intézett leveleiből értesülünk. I. Sz.-Pétervár, Hotel des Princes. Jul. 20. Magában nem csekélység ide szerencsésen megérkezni. Mihelyt Kronstadtot megpillantok, rendőrségi vallatás alá kerültem. Ki vagyok, mit keresek Oroszor-