Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859
1859-05-30 / 15. szám
252 Ezeket előre bocsátva, kisértsük meg, a közeledő pesti versenyeknek feltehető kimenetele és a különböző lovak számára felmerülő esélyek iránt a közelebb lefolyt bécsi versenyekből vonni következtetést, vagy az ott meg* nem jelent lovakat a már képességüket tanusitottakhoz hasonlítva — esélyeik iránt tájékozni. A Kinsky-dijra aláirt lovak közt ötöt szemlélünk, mellyek Bécsben már versenyeztek. Ezek : Mary O'Moor, Medaillon, Schubra, Deutsche Michel és Ozora, és lia csak ezen lovak indulnának e versenyre, nem csalatkoznánk, lia e sorozatban érkeznének a nyerőponthoz. A többi e dijra aláirt lovak közt Satanella és Heki igen jó vérből származottak s bár csodálkozunk, liogy gróf Harrach kanczája a bécsi Liecbtensteiii-dijban nem jelent meg, némi versenytehetséget kell bennük is feltennünk. E dij elnyerésére azonban Mary O'Moort gondoljuk hivatottnak. Az I. Császár dij sorsát sokan már eldöntött kérdésnek tekintik. Azok előtt, kik azt liiszik, hogy az egyszer győztes lónak mindig kell nyernie, kik sem időt, sem talajt, sem teherkiilönbséget szemügyre nem akarnak venni : ezek előtt talán szükségtelennek látszanék, hogy Ducrovv-n kivül más ló e dijért csak fáradjon is, miután nyerésre kilátása úgy sem lehet. Mi e tájékozás szerkesztésében nem engedtük magunkat bármelly versenyistálló iránti személyes vouzalom és részvét által elragadtatni, sem némelly lovak iránti elfogultság nem vezérel ; mi csak a lehető minden körülmény egybefoglalása után akartuk a sportérdekelteket és kedvelőket egy vagy más lónak kedvező esélyeire figyelmeztetni, — előttünk tehát e kérdés a priori még nem látszik eldöntöttnek. Hogy Ducrow „a néki homogenebb ЗУ 2 mértföldnyi versenyben szivósságát tettleg a siker mérlegébe vetette" ez a mély föld segítségével — mit tájékozásunk Írásakor nem tudhattunk — eredményezte épen azt, a mit Bécsben tapasztaltunk, t. i. liogy az erős derekú és rövid lábú ló nagy előnyben van mély földben, sebesebb és könnyebb alkotású lovak ellen. Illyen versenyekre van példa elég ; ezt annyira tudjuk mindnyájan, hogy egyes eseteket szükségtelennek tartok felemliteni. Ducrow a pesti homokos talajon e dijra minden esetre legkedvezőbb eséllyel bir és bécsi vetélytársai ellen előnyben leend ; a mély föld és nagyobb távolság, versenyképességével párosúlva, öt határozott kedvencczé teszi. Ki a pesti pályán valaha versenyt lovagolt, tudhatja, hogy ba itt a gyepet nagyon kiszívta az égető nap, ez olly sikamös lesz, hogy e miatt a fordulókat — főleg a határoszlopuál nagy vigyázattal kell megkerülni, mig más részt a kertészlak környéke-, az úgynevezett homokdomb utáu, a nézöhellyel átellenben lévő egyenes pályavonal a futó homok nehézségeit gördíti elö. Ezen hátrányok rendes esőzések után annyira javulnak, liogy illy kor a pálya a legjobbak közé számítható ; és ez Basi Bozsuknak és Harlequiimak olly előnyt nyújt, bogy az imént emiitett körülmények beálltával ezen két lónak helyezését — Ducrowéhoz mérve — kedvezőbbnek tekintjük, mint ez a bécsi pályán volt, és ha bár Pesten Ducrow győzelmében erősen hiszünk is, nem gondoljuk, hogy ezt küzdés nélkül érhesse el. Agitation mint halljuk olly szeszélyes, hogy bár mi jeleseknek tartsuk is verseny tehetségeit —• miután a lovak esélyeinek mérlegezésében nem a személyes nézet, de egyedül a tények és ezeknek következtetései határoznak, az ö ideges és