Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-05-30 / 15. szám

253 félénk természete pedig jó versenyző tehetségeinek sikeres felhasználását igen bizonytalanná teszi — e tekintetben minden kiszámítás lehetlenné válik. Megtörténhetik ugyan, hogy egy ló a pályára lépve helyből elragadja lovarját és a többi lovaktól meg sem közelítve nyer ; de lia a többieknek egyszerre indulása meghiusúlt és a szökevényt túlságosan meg kellett erőltetni mielőtt, lovarja képes volt öt feltartani, vagy — mert illyen lovaktól minden kitelik — a pályából kitört vagy egyéb esetek merülnek fel, a ragadó lovat vezérelni a legjobb lovar sem levén képes s igy mindazon esetlegek megtörténhetnek, mik egy szeszélyes lóról feltehetők : az illyen esetlegesen győzhet úgyan, de esélyeit számításba venni nem lehet, Elég legyen tehát annak ismétlése, a mit múltkor jó tehetségeiről mondottunk és az, hogy ba kedvező szeszélyben indúl, az első lovak közt fogja a pályabíró láthatni. Verzug tavai a némethoni versenylovak közt első helyet foglalt el, nem is győzetett meg, csak egyszer Bádenben, bol a 2 mildes nagy dijban a franczia versenylovak színe után mint sereghajtó ért be. Mi baja volt akkor ? sánta volt-e? vagy pedig csak a többi lovaknak kitűnő tehetségei múlták fel az övét ? ezt megfejteni nem tudjuk, de sejdíteni szabad, hogy akkor bajának kellett esnie, máskép octoberben a párdubitzi I. Császárdijra el nem mulasztotta volna megjelenését, a mi közelebb esett hozzá, mint most Pest, annál is inkább, minthogy a bádeni versenyek után Németbonban jelentékeny verseny már nem volt. Ezekből azt következtetjük, hogy vagy épen nem jö Pestre vagy pedig nem olly ép többé, liogy az elébb emiitett lovak ellen sikeresen futhatna. Golden Pippin mint halljuk visszakuzatott. Zulut és Kate Tullockot nem tartjuk veszélyeseknek. A bécsi versenyt gondoljuk tehát az I. Császárdijban ismételve látni, hozzátévén mindazonáltal, liogy lia az esö úgy megjárja a pesti gyepet, hogy ez erősen meg lenne ülepedve, a távolság melly Dhcrowt Basitól és Harlequintól elválasztja, csekélyebb leend mint Bécsben. f A nemzeti dijban 4 lóra figyelmeztetjük a közönséget s ezek A via, Armin, Gentleman és Sylpbine. Az első a polgárdi istálló legjobb 3 évese és Bécsben e hírének meg is felelt ; vére, versenyképezése, szóval egész minősége öt e dij elnyerketésére érdemesnek tünteti elé. A második ló a megyeri istálló képviselője. Ezen istálló ez idén jó erőben van és a mit a nemzeti dijra kiállít, az nem lehet rosz; azért Árminnak jó helyt jósolunk. A harmadik Kingstonvér, mellynek ivadékai az angol pályán tavai nagy hirre kaptak. — Mi nem láttuk még, de azon közmondásnál fogva, hogy a „lovat vére ragadja", Gentlemant figyelembe ajánljuk. A negyedik Bécsben a II. Császárdijban egy három éveshez képest igen jól ment és e szerint 1 mfldre nem lesz egészen megvetendő ellenség. Ezen négy ló között Ármin az, mellyet kedvenczünkké választanánk, második helyet Aviának jósolván. A pesti dijat Rhadamansnak kellene elnyernie, mert Bécsben tanúsított tehetségéhez képest, melly öt - az akkori talaj figyelembe vételével — a szó legszorosabb értelmében versenylóvá bélyegezi, a többi lovak e dijban nem bírhatnak vele. Utána csak Corinne vagy Cornflower lehetnek győztesek. Szegény Tbemby kimúlása és Squire of Benshanmek az országból kivitele után a vadász verseny érdeke igen kisszerűvé lett ; mindössze bárom aláirás