Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859

1859-05-30 / 15. szám

244 részén át ordított, kölykét előszólítva s megölt két bikát, hogy másik kölykét megvigasztalja. A föld nagyon száraz levén odahagytuk ezen oroszlányt, hogy majd alkalmasabb időben ismét felkeressük s Yignier úr birtokára jöttünk? kinek sok panasza volt az oroszlányokra. April 7-én este megöltek három ökröt e major közeiéhen. Másnap kilencz órakor megtámadtuk a vadállatokat. Kntyáink mindjárt kezdetben egy vadkant kezdvén nyomozni, lehetlen volt őket az oroszlány után hajtani s igy kéüytelenek voltunk vadászatunkat csak az arab kutyákkal folytatni, mellyek soha se hagynak el bennünket. E jó kis állatok csodát miveltek; de az oroszlányok kigúnyolván őket, egész nap sem tettek egyebet, mint ide s tova bujkáltak fekhelyükön. Azonban az arabok is közéjök vegyülvén, úgy szinlették mintha he akartak volna menni búvóhelyükre s néhány lövést tettek ; azonban az egyik oroszlány megharagudott és elriasztotta őket, úgy hogy az emberek és állatok csak távolról nézhették az oroszlányokat, mellyek igen keveset látszottak törődni a reájuk irányzott lövésekkel. Tegnapelőtt és tegnap semmi se történt. (Folytatjuk.) A pesti gyep története. Azou maradandó emlékek közt, mellyek nemzeti mivelődésünk ujabb történetében hazánk nagy fiának Széchenyi István grófnak korszakát jelölik — méltó helyet foglal a pesti gyep s a hazai lóversenyzésnek ezen történt megalapítása is. Ez emlék becsét s a vele összefüggő név kegyeletét, most -- harminczkét év letelte után — nem csupán az által látjuk növelve, hogy a pesti határ homokbiiczkás területének egy része sik, pázsitos, árnyas, nevető oázzá lön átváltoztatva s hogy a lóversenyzés a honi nemesitett lótenyésztésnek vált hatalmas emeltyűjévé : hanem és főkép az által, hogy a nagy gróf a lóversenyek eszméjével s életbe léptetésével a társulati szellem kifejlődésének tette le alapját, mellynek — mellőzve most a nem. zetéletre gyakorlott egyéb üdvös befolyását — látható eredményeid csupán az országban fennálló öt lovaregyletets a magyar gazdasági egyesületet emlitjiik, mint a melly egyenesen az 1827-ki első pesti lóversenyek alkalmából alakúit lovaregyletnek köszöni keletkezését. Ez idő szerint, midőn az úttörő jelesek sorát napról napra fogyni látjuk, méltán tartva attól, hogy maholnap nem lesz, ki mint kortanú s tettleg részes a pesti gyep történetéről hiteles adatokat nyújtson az utókornak : kötelességünknek tartók ez adatoknak összeállítását, lapjaink szük köréhez mérve e helyt röviden, de fenn-