Vadász- és Versenylap 3. évfolyam, 1859
1859-01-10 / 1. szám
23 1 Futólagos gondolkozás után is szebbnél szebb tárgyaknak egész ö öne tárul elénk, s nem merem hinni, hogy ne találkozzék elegendő kéz és akarat, mell y a felséges anyag feldolgozásához lásson. Például ti, kik a csodaszép Balaton bájos mellékeit lakjátok, miért nem irtok nekünk kedves, mulattató és tanulságos modorban a világhirü egyetlen fogashalászatról*)? miért nem Írjátok le vadásztam szem • pontból ís azon vidéket, mellyet olly sajátszerííen alakult hegyek öveznek, hogy távolról, például a somlói hegy csúcsáról egy roppant sírkerthez hasonlít, hol az ős élőkor mythikus óriásai nyugosznak ? higyjétek el, hogy azon percztöl kezdve, midőn a tihanyi vagy keszthelyi halász magára rántja szűrét, s az eresz alól kihúzva az evezőt, holdvilágos éjszakákon, vagy szövétnek fénye mellett halászni indul és szótlanúl foglal helyet a nyugtalanúl hánykódó sajkában, egész addig, midőn Náni, Bábi, vagy Száli szakácsnő Bécsben, vagy Rébék és Sára asszony nálunk nyalánk szeletekre apritja az egyetlen halneműt, ti pedig az életbölcs barát jelmondatát : „maledictus piscis in tertia aqua" hiven követve, azt neszmélyivei vagy badacsonyival öntitek le - elejétől egész végig — nagy érdekkel fogjuk olvasni előadástokat. Ugyancsak a Balatonból ezer és millió r á к о t szállítanak az r nélküli hónapokban Bécsbe, Pestre stb., van aztán tudja Isten még hány fajta hal ezen közbenső tengerünkben, mellyigen jó ízű lehet; a sekélyes partszéleken, a nagy tó egész hosszában kell lenni sok vizi vadnak is, de mi mindezekről betűt sem olvastunk e lapok hasábjain s olly kevés fogalmunk van mindezekről, mintha Balaton a patagonok honában vagy Ausztrália bensejében hullámzanék. Avagy azt hiszitek, hogy illyesmi nem tartozik ide ? a szarvas- és hiúzvadászattól le egész a csík- és czinegefogásig, és a nemzeti dijat nyert futó, vagy billíkomos agár működésétől a tolnai vagy szegedi halászlé- és vadászszelet készítéséig — mind e lapok körébe tartozik. A Búr erdő megöl, a galgóczi hegyekből, és a Tátra bérczeiböl hordják Trencsén és Nyitra megyék lakosai azon ezer meg ezer húrost és fenyvest, mellyek a bécsi, pesti, pozsonyi, sopronyi stb. piaczokon a téli hónapokban annyira kapósak, hogy bevett szokás szerint olly asz'*) Örömmel jelenthetjük, hogy lapjaink jövőre a halászattal is, mint a sport egy nemével fognak foglalkozni, s hogy különösen a balatoni fogas- és gardahalászat leírására a legilletékesebb és legavatottabb tollat volt megnyerni szerencsénk. Szerk
