Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-11-20 / 32. szám

521 lálni vélelmezett erök, mind a gyorsaság, mind pedig a kitartás szempontjából a legvégső lehetőségig kipróbáltassanak. Nem úgy a kunternél, mellynek egész feladata abban rejlik : lovagját néha talán igen fárasztó talajokon és nagyobb távolságra — tehát hosszabb ideig — de mindig egyiránt udvariasan és kényelmes szökésekkel felváltva hordani; illyenkor ha a sportsmanban van elegendő érzés és kímélet, az erőltetett menetekben ldállott lovának czélszerü istápolás által segítségére lenni: a legnagyobb baj legfelebb is az lehet, hogy a ló rövid időre szolgálatra tehetienné válván, tulajdonosának béketürését néhány napig próbára teszi; — de ha a futtató ló futása közben kiáll, vagy ha tehetségi képességeinek kiszámításánál hiba csúszott be — a komoly következmények soha többé helyre nem tithetök. Ép ezen utóbbi körülmény teszi szükségessé a futtató lovak előkészítésénél ügyes tapintattal kipuhatolni az erőképességet jó eleve, mi ha elmulasztatik — az itteni naponkénti példák bizonyítják, — hogy a legszebb reményekre jogosító fiatal ló, tévesztett számítási bánásmód következtében hirtelen kiállván, további trainirozásra teljesen képtelenné válik. „ , , , . TÉREY PAL. (Folyt, követk.) Baden-Baden, oct. 21. 1858. IV. T. szerk úr, — Lapjának egy régibb száma rövid jelentést közölt az itt sept. első felében tartott lóversenyekről s megjegyzé, hogy ezeket nagyszerű lovas vadászatok fogják követni. Kiegészítésül ím néhány tudósító sort küld önnek egy vándor, ki nyugot-észak fenyvesei közül fokozott vággyal álmodja vissza magát honának lombkoronás csererdeibe s örül ha e távoli földön magyarúl legalább irott betűkben szólhat. A lefolyt fürdőidény a legfényesebbeknek, legzajosabbaknak volt egyike. Bénazet úr merész vállalkozó szelleme új vonzerőket gondolt ki, mellyek az itt különben is összpontosúlni szokó európai rang- és pénzaristocratiát még nagyobb számmal csábítsák e kis Parisba. S ez sikerült is a gazdag haszonbérlőnek; az orosz, német, angol s kivált franczia előkelő világ nagy része itt tölté a nyarat; megjelent a würtembergi király, a porosz lierczegnö és udvara, Stéplianie nagyherczegnő, a bádeni nagy herczeg és nagy berezegné, — egyéb herczegi, marquisi, grófi, bárói és bankár családoknak pedig egész özöne volt. Képzelhető tehát, hogy ezen urak duzzadt tárczáiból bőven megkerült ama bár roppant költség, mellyet Bénazet úr a két új vonzerőre t. i. a lóversenyre és vadászatokra fordított. A sportnak mind e két nemén azonban nagyon meglátszott — elöször a kényszerítés, másodszor a nyerészkedési szellem s végre a franczia rendezés, melly a külső kiállítás fényéből hajszálnyit sem enged hiány ózni, mindent nagy hűhóval kezd és végez, de a dolog lényegével nem sokat törődik. Példáúl : a lóversenyek alkalmával százszorta érdekesebb volt a gazdag és főrangú emberek gyülekezete, kik