Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858
1858-10-10 / 28. szám
453 e méneseket megtekinteni, ezen közbecsiilésben álló szakismeretekben gazdag s minden tekintetben jeies férfiúval — ha csak röviden is — előbb megismertetni. Dr. Rueff A. úr a hohenheimi híres gazdászati academiában a zoologia, állatgjógytan, selyemtenyésztés és lótenyésztés tanára. Kedvencz tanitmánya azonban csak a lótenyésztési tan , mellyben ismeretei nemcsak a rideg theoriáig — német tudósaink nagy részének példájára, hanem nagyon is a kivitel terére terjednek ki. A mellett hogy kitűnő állatorvos és nagy ismeretei vannak a ló betegségeinek felismerésében és czélszerü gyógyításában, ügyes tapintattal bir a ló számtalan hibáinak kitudásánál. Hogy a különféle lófajokkal és tenyésztési rendszerekkel megismerkedjék, Anglián kivtil Porosz-, Francziaországot, Hannovert, Holsteint, Ausztriát söt édes hazánkat is 1846-ban meglátogatta és ott nemcsak a kir. méneseket Bábolna és Mezőhegyesen, lianem még több magán ménest is tudományosan szemügyre vévén, az ott tapasztaltak felett Weimárbau „Értekezések a lótenyésztés felett" czíni alatt kiadott munkájában már hazánkról is megemlékezett. 1851-ben a lovaglási rendszert igyekezett egy munkában összeállítani, mellyben legfökép a lovak czélszerü szerszámozásáról (3üumung bev ißferbe) és a számtalan szerszámozási módról értekezett, kiemelvén nézete szerint a legczélszerübbeket. 18)6 és 1837-ben néhai Baumeister Dr Hoheheim, hires tanár munkálatait a lónevelés és lovak ismertetése felett, bővítve átdolgozta és Stuttgardban kiadta (megjegyezvén, hogy ezen mii még a franczia lapok által is elismert legkitűnőbb munka a maga nemében). 0 volt az első az öreg földön, ki az amerikai Rarey rögtönös lószeliditési tanát elejétől kezdve szemfényvesztésnek mondá és első volt ki ez év elején a Stuttgardban megjelenő „Schwäbischer Mercur" folyóiratban annak lehetetlenségét tudományosan bebizonyitá, mielőtt még a szemfényvesztésről Európa meggyőződött volna. 0 volt feltalálója azon aczél orrkarikáknak, mellyek egész új szerkezetök és illesztési modoruk által a legszilajabb bikák megfékezésére most már Némctlionban általánosan használtatnak. Ezen kis egyszerű mechanismussal ellátott karika, melly az állatnak orrába alkalmaztatik, képessé tesz egy 10 éves gyermeket a legvadabb bikának könnyű vezetésére és kormányzására. Ezen felül Rueff úr, a különnféle némethoni folyóiratokban mindannyiszor megszólal, valahányszor a tudomány- és emberiségnek szolgálatokat tehet, miért is hazájában általánosan elismert, tisztelt és szeretett egyéniség. Ö közelében lakván az emiitett méneseknek, lehet mondani, minden lovat születésétől ismer s neveltetését figyelemmel kiséri; ö — bizonyosokká teszem honfitársaimat — minden magyarnak igaz-tanácscsal fog szolgálni és gazdag ismeretei által könnyebbségére leend. Rueff' úr vezetett lie engem is ö felsége a würtembergi király méneseibe, mellyek minden bizonnyal az arab fajlövak nevelésében a continensen a legelső helyet foglalják el s legkitűnőbbek. A ki a nemes fajlovakat kedveli és maga is nemes lovakat neveltet vagy tart, ki nem hallotta a weili kir. ménes hírét. Ott létemben ezen ménes következő kiterjedettségü veit : a weili kir. méneshez tartoznak a Scbarnhaus és kis-hohenheiini fiőkménesek, mellyek Összesen 100