Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-09-10 / 25. szám

399 vadászati képzettségének; például, a csert a mogyorótól megkülönböztetni — söt még azt is tudja, liogy a fáczán kivált veres káposztával igen jó eledel. Lévén jól megtermett legény, a nagyságos úr pnskafogóvá léptette öt elö s e minőségben ruhát kefél, az asztalnál felszolgál s évek folyamán különös hajlamot nyer a nagyságos asszony komornája (néha szakácsnéja) iránt, miből botrány támad, még pedig terhelő körülményekkel s ez csak házassággal tehető jóvá. Erkölcsisége jutalmául aztán erdőkor (Revier) bizatik reá; s hogy ö ezen állomásának megfelel, az önkénytfoly, hiszen ö tanúit vadász! Az egész erdészeti személyzet koronájáúl, annak élén mint főerdész fájdalom gyakran egy csodaszülött áll, ki alig néhány év előtt tőrülte le ajkairól az anyatej utolsó cseppét, ekkor szülei elé lépett s kijelenté, hogy legyözlietlen hivatást érez a vadászéletre; jó szülei erdésziskolába — bocsánat erdészacadémiáha — küldik őt, hol két év alatt mindenféle szép dolgot tanúi vagy nem tanúi, melly többé kevésbé az erdészetre vonatkozik, exáment ád, minden ponthói eminens lesz s közvetlenül föerdészi alkalmazást nyer. A rendes, szorgalmas, a tanultaknak gyakorlati kivitelét kisérti meg, de ez ritkán sikerűi egykönnyen, az erdőművelés erdökertészetté lesz s ö birtokosának csak évek múlva fog hasznot hajtani. A nagy többség büszke önérzettel begyeskedik aranyhímes gallérú szürke vagy zöld kabátjában, tarokkozik és szépet tesz. Az akadémiából azonban valamennyi hozott magával egy mélyen belé gyökerezztt axiómát, hogy t. i. „a vad s az erdészet egymáshoz olly viszonyban áll, mint a farkas a bárányhoz !" Átalában véve lehetlen meghatározni, szám szerint milly arányban álljon az erdészszemélyzet a holdak mennyiségéhez, az erdőnek és a vadnak egyiránti megőrzésére, a nélkül, liogy néhány nagy úr fényűzési végletébe essünk, kik nagy számú erdészszemélyzetet csak vadászat kedveért tartanak. Ez nagyon is sok körülménytől függ. Minél kisebb és ritkásabb az erdő, minél több helység fekszik közelében, aránylag annál több egyénre lesz szükség. Gondos figyelembe veendő az erdökörök czélszerü elrendezése s az erdészek beosztása, úgy liogy ezek sem nagyon is öszpontosítva, sem pedig egymástól távol elszórva ne álljanak. Legczélirányosabb lenne az erdőkört hegyvidéken 3 — 6000 holdból, sík erdőn 5 8000 holdból alkotni. Minden erdő körben egy egy körerdész (ki lehetőleg ne falun lakjék) 2—4 erdészfiúval legyen elhelyezve; ha ennek