Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-08-30 / 24. szám

391 rasztkanczák mintegy ménesekre osztva, czélszerüen nemesítve, a földmives osztálynak jövedelmezö^czikkévé válnék a lótartás, mi által az tehetösödnék s az állam rövid időn képes lesz összes könnyű lovasságát — e czélra kétségtelenül a birodalomban legalkalmasabb — erdélyi lóra ültetni. A. B. C. A lovakról, nevezetesen pedig; a Gróf Bethlen János Ur ő Nagysága ménessiről. (Folytatás.) Ez egy Réguiája a nagy Természetnek, Hogy a mely állatok későbbre érhetnek Tökéletességet, azok nemesebbek, S Hamar készülteknél tökélletesebbek, Ne ditsérd a csitkót a mely Márti usi Kedvesebb előttem mindég a Májusi Mihelyt az annyától világra hozatik, A Prótokollumba belé irattatik Az ö neme, Apja, Annya és ideje A születésének; s tudd meg hogy a feje Szépséginek, bátran ott keressed okát, Ha dombosnak látod ö kitsin homlokát. November közepin mind elválasztatnak Az Annyok tejitől s szem előtt tartatnak A kis csitkók, igen nagy gondviseléssel, Tiszta istállóban s bővséges éléssel, A szénának java kiválogattatik Számokra, és a zab aprón daráltatik, Ebből kétszer kapnak egy kupát napjába, De duszkálnak éjjel nappal a szénába; Hét hétig rozs lisztet kell elegyíteni Szokott daráltyakot, meg-fogja menteni Sok betegségektől, tisztítván gyomrokat, S a meg-épülésre segiti azokat : Tsak zápor ne essen, avagy ne havazzon, Bár milyen hidegbe, s bár akármint fázzon, A csitkó nappal künn az ég alatt vagyon, Melyei erősödik természete nagyon ;