Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-08-10 / 22. szám

254 Futtatás, felhívás és dij nélkül. Mégis csak szeretik még hazánkban a jó lovat s megszerzéséért sem fáradságtól se veszedelemtől nem irtóznak, bizván a magyar ló taitós és futó lábaiban. Selyeben, Abaúj - Torna megyében, gróf Majlátb Antal perbenyéki méneséből százmazott, 15' markos, almás szürke, herélt, grófi koronával és M betűvel bélyegzett 7 éves két kocsis lovamat Julius 8-án reggel 8 óra tájban — mialatt kocsisom több béres társaságában az istálóajtóboz közel aludt — egy műkedvelő az istállóban con amore felszerszámozta s az istálló közelében lévő kocsiszínemben egy barnára festett használt magyar szekerembe befogott s kőfallal kerített udvarom kapuján vágtatva kihajtott. Megjegyzendő, liogy ö tőlem erre se engedelmet nem kért, se nálam magát be nem mutatta, de még azt sem tudom, ki volt? Utána küldvén embereimet, kiknek meghagytam* liogy becses ismereiségét kikérjék, ezek olly tudósítással tértek vissza, liogy őt az nap délben látták Miskolcz városába bemenni a lakosok ; 3 órakor délután Csabán volt; ugyanazon éjen átment a Tiszán ; másnap délben a debreezeni vámon váltott ezédulát s délután 4 órakor Nagy Váradra érkezett; igy tehát — Selyeb Miskolczhoz 4 órányira levén — 37 óra alatt étetéssel 32 mértföldet ment, a járt utakat bizonyosan kikerülvén. Kérem a t. olvasókat, hogy ha ezen fönebb leirt jó állatokra valahol reá ismernének, ezt vélem tudatni szíveskedjenek, hogy il!y kipróbált és kitartó lovaimnak újra birtokába juthassak. Lakásom: Selyeb; ut. posta: Forró. TISZTA KÁROLY. Egy róka emlékiratai. KÖZLI BÉRCZY KÁROLY. (Folytatás.) IV. Apám geograpliiai ismereteinek köszönhetjük, hogy menekvés közben nem tévedtünk el az erdőben s nem lyukadtunk ki véletlenül olly helyre, hol szölökapások vagy földmivelök tőlünk útlevelet kérhettek volna. Folyvást a legsűrűbb, legjáratlanabb pagonyokban bujkálván, az est egy vadon csalitban alkonyodott reánk. Itt pihentük ki a borzebteljes nap fáradalmait; az az hogy mig mi fiatalok pihentünk, addig gondos szüléink kémszemlére mentek ki s hajnalra néhány almával, egy siildőcské-