Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-04-30 / 12. szám

•184 Említendők még a Suffolk megyei úgynevezett Suffolk-Punchok, mint jeles igás és munkalovak. A walesi lovak kicsinyek, de tartósak, jó alkatúak s hegyvidékre nagyon használhatók. A skót lovak közt a kis hegyi lovak vagy pony k ismeretesek. Hátas lovakúl gyermekek vagy inasok számára sok kel el külföldre. Telivér ménnek yorkshirei kanczával párosításából származik a v a d á s z 1 ó. Szükséges azonban, hogy a kanczában legyen már kevés nemes vér. Illy vadászlovat tiszta honi kanczával keresztezvén, származik a nagy és erős kocsiló, míg e kocsilónak közönséges honi lóval vegyítése a fuvar lov a k derekas fajtáját adja. Kétségtelen, hogy a lóverseny az angol lótenyésztésnek fő emeltyűje volt, csak az sajnos, hogy az e czélra való nevelésnél mindig a gyorsaság kifejtésére volt irányozva a törekvés s hogy e miatt alkathiányok és örökölhető hibák is elnézettek. Ezt magában Angliában is panaszolják s azt tartják, hogy a telivérség nem olly tökéletes már, minő a mult században volt. Mondják, hogy a lovak tag-aránya egyre gyöngül s hogy az erős jó ló ritkább, mint ezelőtt. Sőt már arról is volt szó, hogy a fajt új arab vérrel szükség felfrissíteni. Mindamellett az angol telivér Európa legjobb lova marad. Kellő óvatossággal alkalmazva, javítja a continensi fajok legnagyobb részét s Anglia mindig nagyszerű mintaképül szolgál arra, mit lehet kitartással és átgondolt rendszerrel eszközölni. A nevezetesebb angol ménesek rövid ismertetését legújabb források után nem sokára közlendjük. A franczia ló. Tudva van, hogy Francziaország külföldről, különösen Németországból folyvást vesz lovakat. Pedig Francziaországban minden lótenyésztési kellék egyesül. S valóban nagy mérvben foly is ott a tenyésztés, de a szükséglet nagyobbnak látszik, mint bárhol másutt. A vámjegyzékekböl kitűnik, hogy évenként átlagos számítással 25,600 ló vitetik Francziaországba. A nemes vérű franczia lovak közt azelőtt híresek valának a limousiniak (Limousins), kitűnően szép és deli alkatuk miatt, melly arab származásukat bizony ítá. Kicsinyek voltak azonban, későn fejlődtek ki s nem birtak a mai nap megkívánt gyorsasággal. A hátas lovak hiánya Francziaországban egyébiránt e faj helyreállításának eszméjét kelté fel s e czélnak leginkább a pompadouri ménes szolgál eszközéül. Ezenkívül Normandiában Le Pin és Lotliaringiában Roziér e s méneseiből nemes hágó mének kerülnek ki, mellyek országszerte honi lovakkal keresztezésre alkalmaztatnak, annyira, hogy az országban tenyésztett nemes lovak száma évről évre szaporodik. Nem lévén itt czélunk ismertetni mind azt, mit b. Ritter es. k. tábornok jeles munkája nyomán, e lapok múlt évi folyamának 9., 10. és 18. számaiban, az angol és franczia lótenyésztés emeltyűiről közlöttünk, itt csupán a különböző fajok váz-