Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-04-30 / 12. szám

•185 latos ismertetésére szorítkozunk s különösen említendőnek tartjuk Francziaország­nak azon — minden más ország fölötti előnyét, hogy nagyszámú és pompás munka­lovai vannak. Ezek két fajra oszlanak, több alfajjal; az egyik az ardennei a másik a norma 11 faj, Az ardennei faj Francziaország északkeleti részében az ardennei hegység­ben van otthon. E hegység Belgiumig, Luxemburgig, a porosz rajnai tartományon átvonul s ennélfogva e lófaj is e földterületen van elterjedve. Az ardennei ló ala­cson alkatú, tagjai izmosak, nyaka kurta és vastag, feje egyenes kissé húsos állkap­czával, fülei rövidek, marja széles alacson, háta lágyan hajlott, keresztteteme me­nedékes és barázdás. Pej szőre sürü és durva; különös jegytt ritka. Földművelési munkálatokra e lovak megbecsülhetlenek, rendkívüli kitartásuk s mérsékletességük miatt. — Németalföld felé, Belgiumban, az ardennei ló nehezebb és nagyobb s neve flandriai ló. Norman ló neve alatt tulajdonkép értve van valamennyi ló, melly Fran­cziaország északnyugoti részében tenyészik; ezek azonban különböző válfajokra oszlanak. A Németországszerte normán névvel jelölt ló b 0 u 10 g n e i faj (race boulon­naise.) E lovak nagyok és nehezek s csak súlyos vontatásra használhatók. E faj legszebb példányai Parisban serfözök fogataiként láthatók, hol óriási alkatuk min­den idegennek feltűnik. Tényképességük nagyságukkal arányos : roppant terheket vonnak. Szinük pej, sötétsárga, néha almásszürke is. A második normán faj az egykori Percbe tartományban (most Departement Loir et Cher) fordul elő; neve perchi faj, (Per eher on.) E faj lovai az előbbiek­nél kisebbek, testalkatuk tömör de jó arányú, fejük különösen kifejezésteljes s tü­zet árul el, kereszttetemük gömbölyű, barázdás, nem minden szépség nélküli; jó kapcsolatú farkukat szépen hordják, a farok és sörény szőre lágy, selyemszerü és erös; mozgásuk könnyű és kellemes. E lovak egész külseje arab lóra emlékeztet s meglehet bogy e faj a keresztes háborúk idejében oda hozott keleti lovaktól szárma­zik. A valódi percheron szine almásszürke, idővel csukaszürkévé válik: vannak azonban köztük igen jeles pirosderesek is. A percheronokat rendesen postalovakul használják. Van egy nehezebb fajta is, mely fuvarlovakat ad, de ezek alkata kevésbé jó, mint a könnyiieké. Külföldön néha burgundi fajról is van szó. Francziaországban illy név alatt nincs külön faj s ugy látszik, hogy ez csak a boulognei fajjal van felcserélve. A A bretagnei ló hasonlít az ardenneibez s alkalmasint egy törzsbül származván, a franczia tüzérségnek becses forrásul szolgálnak. A franczia e kifejezés alatt „normán ló" szoros értelemben Normandia neme­sitett faját érti, melly angol vérrel keresztezésből eredett. Calvados vidéke nagy kocsilovak hazája, mig Melleraultban igen kapós hátas lovak tenyésznek. Normandiának ezenkívül kitűnő ügető lovai (Klepper) vannak, mellyek száma azonban egyre fogy s egyéb közlekedési eszközök szaporodtával vég elenyészésük várható.

Next

/
Thumbnails
Contents