Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-04-30 / 12. szám

•182 gyobb, kitűnő bámos-és vadászió is; nem bir ugyan az arabnak bájával és kellemével, de a szépséget és deliséget nem lehet tőle elvitatni. E tulajdonokon kivül gyorsaság és kitartás párosul benne; az elsőbbel a keleti lovakat is fölülmúlja, az arabok azonban kitartóbbak. Az angol ló fajai közt három különösen nevezetes. I. A nehéz vonó ló. Ez Flandriából származik és fekete szőrű. Leicester, Warwick, Stafford és Derby megyékben tenyésztik, rendkívüli magasságra nő (.3 láb 5—8 hüvelyk), testének szélesség és tag-aránya e magasságnak megfelelő E nagysága miatt E 1 efan11 ó s szörszinénél fogva fekete ló (black horse) is a neve. London utczáin serfőzök szekerei elé fogott illy gyönyörű óriási lovakat látunk. Azt azonban az angolok magok is bevallják, hogy e meglepő külsejü látványos lovak tényképessége testnagyságuk aránya megett marad. II. A yorkshirei faj, máskép a clevelandi pej. E faj a földmivelés különböző czéljaira szolgál, mire kiválólag alkalmas is. Legnagyobb része pej; mint ezt már neve is mutatja, szép alkatú s tekintélyes nagyságú. Telivérrel keresztezéséből származik a szép és kitűnő koesiló, melly annyira keresett és olly drága áron kel. E faj állítólag Dániából eredett. — A yorkshirei lovakat Anglián kivül is használták honi lovakkal keresztezésre, de nem mindig jó sikerrel. Magas alkatúak s e miatt kivált félig nemesitett fajok javítására nem épen ajánlhatók. III A telivér faj. Telivér alatt Angliában voltaképen olly lovakat értenek, mellyeknek keleti származása az ivadékkönyvböl(Studbook) kimutatható. E szerint tiszta arab fajt jelent. Az angolok egyébiránt e fajt sajátságos és jól átgondolt tenyésztéssel és neveléssel annyira átváltoztatták, hogy ez az eredeti arabtól most már egészen különböző. Az angol telivér faj alig idősebb kétszáz évesnél. II. Károly korából (1660.) veszi eredetét. E fejdelem hágóméneket s anyakanczákat hozatott keletről; ez utóbbiak királyi kanczák (royal mares) név alatt ismeretesek. Anglia telivéreit három törzsre vagy családra szokták osztani : H e r o d, Eclipse és Matcliem ivadékaira. Ez volt a három hires futó, melly arab telivértől származott. Vannak azonban telivérek, példáúl az úgynevezett Sámsonfaj mellyek anyai részről a leszármazást nem bizonyíthatják ki, de azért telivérekül tekintetnek, miután már korábban is hozattak arab kanczák Angliába. Az angol ló eredetét nyomozva rá jövünk, hogy Nagybritannia lakóinak már a római hódítás korában is jő lovaik voltak. A brit sarlós szekereket, (harczi szekereket, mellyeket éles pengékkel kerekeiken az ellenség sorai közé küldtek) a római csapatok jól ismerték és rettegték. Mind a mellett római és német lovak is hozattak be. János király a XIII. század elején (1213.) száz mént hozatott Flandriából s ekként a nehéz fekete vonó ló alapitójává lön. Száz évvel később II. Eduard Lombardiában 30 csatalovat, méneket és 12 hámos lovat vásárolt. III. Eduard őO spanyol hágó mént vett. Olasz- és Spanyolországban akkor legjobban virágzott a lótenyésztés s mindenfelé onnan hoztak mintalovat, a lovasság számára, hámos-és díszlónak. Igás lovak földmivelési czélokra leginkább Flandriából jöttek. Az ak-