Vadász- és Versenylap 2. évfolyam, 1858

1858-04-30 / 12. szám

•183 kori csatalovaknak nagyoknak és erőseknek kellett lenniök, liogy a nehéz fegyverzetű lovast elbírják, kinek súlya rendesen 300—330 font vala. Csak miután a lőfegyver feltalálása nélkülözhetővé tette a pán czélt, pajzsot, sisakot s a harczi fegyverzet könnyebbé vált, csak akkor lön lehetővé delibb és gyorsabb lovakat alkalmazni a hadseregben. Az első arab lovak I. Henrik uralkodása alatt (1121.) jöttek Angliába. Később , a keresztes háborúk idejében több keleti ló származott át s ezen idő óta az arab lovak folyvást kapósabbakká és kedveltebbekké váltak. Cromwell hires „koporsó kanczája" (Coffin mare) szintén keleti származású volt. Angliában már régóta nagy súlyt helyeznek a lovak származatára s e végett az ivadékágat gondosan jegyzik fel aStudbookba. E könyv több év óta jelen meg s Angliának állítólag- minden lovát, nevével és származásával együtt magában fogIá Íja, A Studbookba iktatás az eredet és származás bizonyítéka s a vér tisztaságának okmánya. Az angolok leginkább e gondosságnak, mellyet lovaik származatára fordítanak, köszönhetik tenyésztésük szerencsés eredményeit, Kissé sok volna azonban állítani, hogy minden e Studbookba iktatott ló egészen tiszta vér s minden más idegen vér vegyülete nélkül arab vagy barb szüléktől származik. Mert ha meggondoljuk, milly nehéz s csaknem lehetlen minden ellésre és fedezésre pontosan és hitelesen ügyelni, meg kell engedni, hogy a Studbook első szerkezetébe akarva vagy akaratlanúl tevedések csúszhattak. Olly időszakban, midőn a származat fontossága nem volt olly nagy mint jelenleg, bizonyosan több vegyület történt s több ló, rnellynek ivadékága most teljes rendben van, közönséges honi-lótól származhatik. Feltehető ennélfogva, hogy az angol telivér ereiben még mindig foly kevés közönséges vér; folytatott czélszerü keresztezések azonban e részecskét észrevehetlen paránynyá mosták el s az úgynevezett telivérfaj azért öreg, szilárd alapú, állandó faj, mellynek becse és érdeme mitsem csökken, ha talán szármázatának teljes tisztasága kéíségbevonható is. A telivéreket Angliában leginkább versenyczelokra tenyésztik. Azok, mellyeknek jelességét verseny győz elmek tanúsítják, lelépnek a gyepről s mint apalovak tenyésztésre alkalmazvák. Versenyekben szerencsétlen lovak, vagy ollyanok, mellyeknek hibáik már az idomitásnál kitűnnek, rendesen igen csekély áron kelnek el. Ezeket bajos bármire használni s legnagyobb részt postalovakká válnak. Continensi tapasztalatlan lótenyésztők gyakran vesznek hágóménekül illy elhibázott telivéreket , mellyeknek ivadékága egészen rendben van — és a keresztezéseknek nem egy tévesztett eredménye tulajdonítható illy apalovak hibás voltának. A nevezett három faj legnevezetesebb Angliában. Ezeken kivül van még tömérdek vidéki faj , mellyek egymástól a vidék-, a töliik kivánt szolgálat- és a tenyésztésükre fordított kisebb nagyobb gond különféleségéhez képest különbözők. Álfogalmat alkotna magának Angliának tógazdaságáról ki azt hinné, hogy ott csupa jó és kitűnő ló van használatban s hogy a telivér mindenütt a túluralgó faj. Van ott is úgy mint másutt elég hibás ló s a telivérek magas ára elég bizonyítéka annak, hogy a kitűnő ló ott sem közönséges.