Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-02-28 / 4. szám

54 ság kedvéért csatlakoztam az expeditióhoz, hanem hogy Észak-Amerika bensejét is lássam, mi csak illy kirándulások utján lehetséges. Baj alig érhet; az őserdők vadjai ellen jó kétcsövű fegyverrel (melly már Erdélyben is lőtt medvét), pompás négycsövű revolverrel s kitűnő angol Bovie knife-al (nálunk Hirschfänger) vagyok ellátva; az idő viszontagságai \ O / O J ' o o ellen pokróczok, flanell ingek és öltönyök, indian-rubber köpenyek fognak védeni. Egyébiránt néhány nap óta megint pompás időnk jár s mondják, hogy itt october a legszebb hónap — — — — — — — Valódi szép vidéket, a bájos fekvésű Quebec-en s a világon maga nemében páratlan Niagarán kivül, alig láttam. Niagarától idáig csupa őserdőkön keresztül (melyek a városok körűi többé kevésbé kiirtvák) vezetett utunk; a prairie-k sokat emlékeztettek alföldünkre, a szem itt is végtelenig tekint s midőn minap egy gémes kutat rongyos szalmafedelü kunyhóval s pár boglyával mellette, láttam : szemeim valóban könyekkel teltek el — — — Beef-river. Oct. 15. Fond de Lake-böl oct. 5-én indultunk tovább két kocsin (azaz ollyan bánsági-féle nyitott szekeren), mindössze hatan a két kocsissal, kik egyébiránt amerikai divat szerint sokkal nagyobb urak mint mi, sokkal finnyásabbak s több comfortot igényelnek. Első napokban a pusztákon imitt amott csak bukkantunk egyegy újdonatúj falura vagy városra, a keletkezés és fejlődés minden stádiumában, egytől hat évig. Például minap Spartában háltunk meg, hol az első ház 3 év előtt épült s most körülbelül 300 van. Láttunk más várost, melly jelenleg 1 egész s 2 fél az az most épülő házból áll, de azért neve New Lisbon. Egy úri ember az egész területet megvette, házhelyekre, utczákra félmérte, megkeresz- ? telte, a hely felségességét s nagy jövőjét az amerikai hirlapok légióiban kitrombitálta s a közönséget házhelyeinek megvételére hivta fel. így keletkeznek itt nyugaton, különösen Wisconsinban a városok. Mindezen házak természetesen csupa fa- és deszkából épültek s azt hiszem, nincs Wisconsinban egyetlen kő- vagy téglaház. Utazásunk ötödik napján e városokból is kifogytunk s most mérhetlen pusztaságban és csupán csak 2 éves vidékben vagyunk, az az hogy mindössze két éve, mióta amitt amott egyegy szerencsétlen német logházat épített s kukoriczával vagy búzával kis darabka földet vetett be, vagy hogy egyegy nyerészkedő yankee az egyetlen de borzasztó rosz út mentén csárdát épit. Illy csárdában tanyázunk jelenleg is. Körülöttünk sok magyar mérföldnyire nincs emberi lélek, de annál nagyobb zaj és