Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857
1857-02-28 / 4. szám
55 zűrzavar van közvetlen környezetemben, mert az egész társaság az egyetlen szobában (ha annak nevezhető) van összegyűlve s ezen kivül a kocsisok és egyéb fuvarosok. Asztal hiányában levelemet a „bar"-on irom s irom a csárdásunk kedvéért, ki egyúttal postamester és csárdája is rendes post office. A mérföldnyire szétszórt log-házakból ide hozzák a leveleket, mellyeket azután a csárdás-postamester két lovú szekere szállit tova. A vidék eddig igen szomorú, egyforma s unalmas volt, de tegnaptól kezdve sokkal érdekesebb. Most meglehetős nagy dombok közt vagyunk, a keskeny völgyekben mocsár, a domboldalakon alacson cserfabozótok; ezek levelei már mind veresek s a köztök lévő ölnyi magas fü sárga, az az széna; ezek közt mint kis oázok elevenzöld fenyves csoportozatok tűnnek fel; mind ez, gyönyörű tiszta mennyboltozattal fedve, a dombtetőről áttekintett vidéknek sajátszerű kifejezést s bizonyos vad kellemet ad, melly ezen a civilizátiótól még szűz földön s mérföldekre elterülő ünnepélyes csend közepette, nagyszerűvé lesz. A partok oldalain a cserbozótok közt ezrei vannak a „prairie-chickens"-eknek, mik gyöngytyúk nagyságú fogolyszerü madarak; a fenyvesekben szarvasok, özek, fáczánok — itt partridge névvel — tanyáznak. A vadászat e vidékeken roppant fárasztó. Holnap indulunk innen— (hol két napig vadásztunk) s ismét két nap múlva érünk végre Lake-Pepin környékébe, liol vezető barátunk Mr. Mills a vadonságban lakik s hol majd medvékre és alk-okra vadászunk. Tegnapelőtt 7 1/ 4 órakor este majdnem teljes holdfogyatkozásunk volt, ma pedig a legszebb látványok egyikét élvezem. Egy égő prairie ez, a láng' átmérőié szélességben 24 angol mérföld, de nem magas s tőlünk ö ti O ~ ' o az idevalók állitása szerint 6 mérföldnyire van. A roppant füsttömeg sötét fellegekké tornyosul s ezek a rendes felhőkkel vegyülten, a széltől hajkázva s a lángoktól többé kevésbé világítva s színezve különösen nagyszerű látványt nyújtanak. (Vége következik.) Csákó. ii. Csákói vadászat s akadály-verseny. Régtől fogva nem járt annyira mostoha időjárás reánk vadászokra nézve, mint épen ez évben, s már is védnökünk sz. Hubert ellen, nem egy tréfás kikelés szinhelyévé vált vadászlakunk. November 4-től 13-áig lóra sem ülheténk, a folvtonosan dühöngő szélvész s a föld rendkívüli KJ O