Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-12-30 / 24. szám

410 II. Minő távolságra képes haladni egy nap alatt? Pontosan meg nem mondhatom, de nem egy példát tudok, hogy az arab ló Flemen-től Mascaráig egy nap alatt elért sf e távolság nem kisebb, mint ötven parasange (az az 187% angol mértföld). III. Minő nélkülözésekre képes az arab ló s miként türi az éhséget és szomjat? Harczias időkben husz—huszonöt napig tartó portyázásokra mentünk s minden lovas csak annyi árpát vitt magával, mennyit elbirt, azaz nyolcz etetésre valót. Útközben szalmát sem kaptunk, legfölebb füvet tavaszkor — s visszatéret még is rögtön vadászni mentünk lovainkon, mellyek egy, néha két napig sem ittak, sőt egy ízben három napon át szomjaztak. A sivatag lovai még többre is képesek; három hónapig is elvannak egyetlen szem árpa nélkül; a szalmát nem ismerik, kivéve talán azon napokat, midőn gabonát venni megyünk Teli-be s rendesen nem kapnak egyebet, mint alfá-t és chiehh-et, néha guetof-ot. Vannak évek, mellyeknek 12 hónapján át egy szem árpát sem ízlel a ló s e helyett datolyát kap, mitől hízik s mi útra és harczra ad neki erőt. IV. Miként van az, hogy míg a franczia négy éves koráig nem nyergeli meg a lovat, az arab a fiatal csikót is megüli? Az arab azt tartja, hogy a lovak is, ép úgy mint az emberek, fiatal korukban tanulnak legkönnyebben. Első évében a csikót az arab djedánaknevezi s kötőfékre fogja. Midőn teni lesz, azaz második évébe lép, eleinte egy mérföldnyire nyargalja, azután kettőre, később egy parasange távolságra; s midőn másfél évesnél idősb, naponként jól kifárasztja. Harmadik évében — rebäa tel ata — ismét kötőféken áll, nem nyargalják többé, jó djelale (lótakaróval) fedik be s hizlalják. Ha harmadik éve előtt nem kerül nyereg alá a ló, akkor semmi egyébre való nem lesz, mint futásra. Már pedig az arab azt mondja : „El djouad idjri be aaselouh; az az : a nemes lovat nem szükség futásra tanítani. V. Ha az ivadék inkább az apa, mint az anya tulajdonait örökli, miért még is nagyobb a kancza ára, mint a méné? Ennek oka az, hogy a kanczajvevője ettől nem csak rendes szolgálatot, hanem számos ivadékot is vár; míg a mén tulajdonosa ezt csak nyereg alá használhatja, miután az arab a ló használatáért soha sem vesz pénzt, hanem ingyen kölcsönzi ki azt. VI. A sivatag arabjai feljegyzik-e a ló ivadékágát? Nem; illy irott jegyzékkel ők ép olly kevéssé törődnek, mint Teli népe. A tények ismeretessége elegendő nekik, mert a vérlovak leszármazását ép úgy tudják könyvnélkiil, mint a lovak gazdáiét. VII. Az algiri törzsek közül, mellyiknek vannak legtisztább fajú lovai ? A Hamyan-törzs lovai kétségkivül legjobbak a sivatagban. Itt csupa jó ló van, mert soha sem kerül eke elé vagy teher alá, hanem csupán utazási és harczias czélra van használva. E lovak legtöbb éhséget, szomjat, zaklatást viselnek el. Sziklás vidékre továbbá legjobbak Assarsena lovai. Moulayue Ismail marokkoi szultán ezt mondá : „Maz-ban nevelt és a Biaz-ban itatott paripát nekem!" Maz egy kerület, Biaz pedig folyam Assarsenában.