Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-11-30 / 22. szám

L A P 0 K A LOVÁSZAT ÉS VADÁSZAT KÖRÉBŐL. Iletfo november 30. 22, SZ. Első évfolyam 1857. Az arab ló. Az arab ló kis termetű; rövid területre az angol versenyló ereje és gyorsasága nagyobb ugyan, de kitartó sebes nyargalásban s éhség és szomj eltűrésében az arabé a fölény. Alkata bizonyos öszhangzással és bájjal bír, melly kizárólag sajátja s minden más lótól megkülönbözteti. A hátas ló minden kívánatos tulajdona egyesül benne; gyors, hajlékony, erős és kimerülhetlenűl kitartó. E mellett értelmes, tanulékony, jámbor és szerfölött mérsékes. A tiszta vérű arab lovak Arábiában sem olly sűrűk, mint ezt átalában hiszik — s leginkább csak a puszták beduinjainál találhatók; az Európába hozott arab lovaknak csak igen kis része tiszta vérű. De e lovak őseredeti hazája nem is Arábia; régi iratok bizonysága szerint e lovak csak később vitettek oda. A szentírás könyvei ökör-, juh- és teve csordákat említenek Arábiában, lovakat soha; Salamon Egyiptomból hozatta lovait s a beduinek állítják, hogy, egy ős mondához képest, lovaik fajának törzsapja Salamon király egy hágó méne volt. A beduinek egyszersmind öt törzsre osztályozzák lovaikat, mellyek profétájuk Mahomet öt kedvencz kanczájától származnak. E mondák, anélkül hogy mvthoszi jelentőségnél egyébbel bírnának,legalább azt tanúsítják, bogy a beduinek már századok óta minden idegen vegyülettől tisztán tartják lovaikat s eképen nem csak Európa, hanem a világ minden része számára képesek mintalovakat kiállítani. A beduin lovát mindennél többre becsüli; a sivatagban egyedül, rablásból élve, lovát társalkodójaként, s mint kalandjainak segédtársát szereti. Szüksége van ollv lóra, melly őt gyorsan a távoli helyre szállítsa, hol ellenségeit meglepni s megtá-