Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-09-30 / 18. szám

304 nyésztés iránt, uj és uj rendszereket állított fel és vetett el, próba-méneseket (fermes modéles) s hasonlókat alapított, sok pénzt költött s mindezzel —• semmi sikerre sem vergődött. A közönség közönyös maradt, posta- és szekérlovak tenyésztésére szorítkozott, mellyeket nélkülözni nem lehetett s mellyek a magok nemében jók lehettek. Fényűzési lovak gyanánt csak a tulnehéz normandi s a tulkönnyű limousini lovak voltak ismeretesek. A katonalovak középszerűek, sőt ezen is alóliak s korán sem elegendő számúak valának. Napoleon, e szervező nagy lángész, itt is kitalálta a teendőt; ő a közönségben törekedett ösztönt gerjeszteni, midőn a tényképességre dijakat tűzött ki, becses méneket hozatott, saját szükségletére pedig telhetőleg franczia lovakat használt. A baladást azonban egy részt a folytonos háború és politikai rázkódás, más részt az gátolta, hogy a francziák se lovagolni, se tenyészteni nem szerettek. A Restauratio alatt minden abban maradt; a jobb lovakat külföldről hozták; a hadsereg szükségletét is legnagyobb részt külföldről fedezték. Csak Lajos Fülöp kormánya alatt 1834-ben kezdték az e részbeni intézményeket gyakorlatibb lábra állítani s ezen időtől kezdve folyvást egy irányban haladnak, melly szembetűnő jó sikerrel dicsekszik, daczára a sok politikai zavarnak ós annak, hogy a franczia a ló kezelésében kevés ügyességgel, tenyésztésére pedig kevés buzgalommal és ügyszeretettel bir. A ménesek igazgatósága a lehető legjobb siker mielébbi elérésére törekedvén, Angliából és Keletről nagyszámú igen becses méneket és kanczákat hozatott s e bevitelt jelenleg is folytatja. Anglián kivül sehol másutt nem találni annyi kitűnő s első osztályu angol hágó mént, mint Francziaországban; például csak illy neveket emiitünk : Royal Oak, Colonel, Gladiator, Inheritor, Emperor, Baron, Stinge, Ion, Ascot s több más. E mének alkalmazása — mérsékelt hágatási díjért — nagy bőkezűséggel lőn a közönségnek megengedve s igy ennek a tenyésztésre mód és eszköz nyujtaték. Magánosakat tenyésztésre részint versenydijak ösztönöztek, részint az, hogy tenyésztett fiatal méneiket a kormány országos csődörökűl vette meg s igy tartós eladhatást biztosított nekik. Ezekből látható, hogy Francziaországban is ép azon sikerre vezető uton baladtak, mellyen Angliában s melly a continensre nézve szükséges módosításokkal leggyorsabban czélboz vezetőnek látszik. A közönséget érdekbe vonták, tenyésztési eszközöket adtak kezébe, eladási üzletre nyújtottak alkalmat, verseny- és tenyészdijakkal serkentették az illetőket s ekként olly gyakorlati tenyésztőket képeztek, kik hasznukat már most is belátják. Az állam önmagának hajtott hasznot, midőn értékes ménéit, minőket magános ember nem vehetett volna, a közönség használatának átengedte; ez ekként alkalmat nyert jobb tenyészanyagot szerezhetni; s a tényképességi próbákra tett és dijakkal ösztönzött tenyésztés a magánosak kezeiben örvendetes lendületet vőn. A ménesigazgatóság az országban eleinte itt és ott egy mént vásárlott, országos hágóul állitá fel; a külföldről hozatott tenyészcsődörök jó megválasztása a tenyészanyagot annyira megjavitá, hogy az igazgatóság most már évenként jelentékeny számmal vesz össze Normandiában méneket s ezekkel a bága-