Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-09-30 / 18. szám

305 tást részint helyben végezteti, részint más tartományokat lát el s egyúttal az állam­ménesek létszámának csökkentését eszközölheti. A normandiai államménes, le Ha ras du Pin, eleinte nagy létszámú volt, a kanczák számát azonban időnként folyvást csökkentették s az intézet most már tulajdonkép csak mén-tár; telivér kanczát csak tizenkettőt tartanak, mintául a kö­zönségbeli tenyésztőknek s tanulmányul, hogy fiatal emberek e szakban kiképzést nyerhessenek. Itt minden uj találmányt és javítást gyakorlatilag kisértenek meg, miből a közönség azután okulhat. Ott létemkor ezen iskolának 18 tanoncza volt, kiket alkalmazott tanárok minden szakbavágó tárgyra oktatnak s kik e kivül lova­golni és lovat hajtani tanulnak, mi azon előnnyel bir, bogy a fiataloknak a lóhoz és ismeretéhez kedvet ád. Lovagolni kimustrált telivér méneken tanulnak, mellyek egykor idomítva valának — s ez gyakorlatilag czáfolja meg az állítást, bogy a teli­vér csak versenyre alkalmas. E hibás mének minden irányban, hátra és oldalvást, mennek — s ez tanusitja, bogy a telivér ló, ha csak nem végkép idomtalan, minden szolgálatra képes s e mellett a vér előnyével bir; de hiszen bármelly más rosz idomú ló is ép olly kevéssé használható, mint a rosz telivér. A ménessel, a 12 kancza csikai számára kisebb mérvű idomító intézet van kapcsolatban s ez egyszersmind mintaintézet, minő a neustadti kir. porosz ménes­ben is van. A hágatási időn tul 90 csődör áll ottan, mellyek a liágatási idő alatt különböző állomásokra vannak szétosztva. Az istállók, a lovak tartása s egyéb intézmények mind a legczélszerübbek. Normandiában nemesítésre angol tenyészanyagot használnak, mig a keleti az oszág déli részeiben nyer alkalmazást. Páris közelében volt alkalmam néhány keleti ivadékot láthatni, mellyeknek minősége jó szüléket árult el; nevezetesen több volt rajtok a lényeg, mint ez rendesen található; Hamdani blanc arab mén és keleti kanczák méncsikai valának ezek; a nevezett mént nagyon dicsérik, az orosz kor­mány 100,000 frankot ajánlott érte. Az administration des haras a kormánytól 2,600,000 frank évi segély­pénzt kap. Ezzel saját tisztviselőit fizeti, a költségeket fedezi, a mének létszámát fenntartja, (van pedig az összes államménesekben 1200 darab mén, ezek közül jelen­leg (1852) 345 telivér mén) s 45 versenytérre dijakat tüz ki. Jövedelmét lényegesen növelik a hágatási díjak, miután [egy csődör sem hág ingyen. Az évi segélypénz eleinte nagyobb volt; miután azonban a közönség részvéte fokonkint növekedett s igy a liágatási díjakat emelni lehetett és sok magándíj is adatott : ezeknél fogva a segélyezés kisebb összeget igényelt. Minden csődörért kell hágatási díjat fizetni, épen ugy, mint Angliában, Hannoverben és Mecklenburgban. Minden hágás 5—100 frank, mi évenként szép összeget hoz be s ez újra a czélra fordítva, uj gyümölcsöket hoz. Időről időre mai napig 45 különböző versenytér keletkezett s valamennyire van kitűzött államdíj; egyszersmind osztanak díjakat jól ügető lovaknak, jó lovaglásu paripáknak s jól huzó és menő hámos lovaknak, mely­lyeknek azonban honi nevelésüeknek kell lenniök. Anglia példájára, a városok, vasúti társulatok, fogadósok s más iparosok — belátva a hasznot, melly reájok a

Next

/
Thumbnails
Contents