Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-05-30 / 10. szám

160 lovasokat nevel, a testet edzi, ifjan tartja s férfiasit — s tagadhatlan, liogy az anyagi erőt megkivánó életmódnak az értelmi és szellemi részre is nagy a befolvása. Verseny és vadászat a lóismeretet terjeszti s a lovasságnak is hasznot hajt. Ép olly nevezetes egy versenylovas lóismerete, mellyel mind saját- mind a vele versenyzők lovait legsebesebb futás közben megítélni s lova erejével annyira gazdálkodni képes, hogy annak erélyét még az utolsó pillanatban is érvényesíthesse; mint a milly bámulatos látvány az, midőn a gyakorlott vadászlovas a térség nehézségein áthatol, mellyeken a kevésbé tapasztalt, bármilly bátor ember elszántsága megtörnék, miután nem tudja olly jól, mint amaz, hol lehet boldogulni, hol nem. Mind a versenylovasnak, mind a vadászlovasnak gyakorlott szemre s nyugodt hideg főre van szüksége, ép ugy mint a katonának. Tegyünk fel egy gyakran előforduló esetet. Például, egy előcsapat vezénylője az ellenséget homlokzatban akarja megtámadni s gyors kivitel szükséges. Tőle félórányira parancsa alatti más osztály áll, mellyel egyszerre kellene a támadást intézni. E félórányi területet azonban csalitok, mocsárok, árkok czikázzákát. Van ugyan még egy más ut, de ezen csak másfél óra alatt érhetni a kérdéses osztályhoz s a vezénylőnek érdekében áll mielőbb támadni. Már most, ha e parancsnoknak két segédtisztje van, kik által a rendeletet elküldheti s az egyik tiszt jó iskolázott lovas, a másik pedig vadászlovas, mellyiket fogja a küldetéssel megbízni? — És még hány a példa, hol az ellenség előtti tér minőségének ismerete végetlen hasznos. Ezen ismeretet azonban csak gyakorlat adhatja meg, erre pedig alkalom szükséges. Sétalovagláskor illy kísérletek nem — s csak a vadászat hevélyei közt történnek. De a vadászatnak a katonára erkölcsi hasznos befolyása is van. A jó vadászlovasnak idegzete ép, önelhatározása gyors legyen; e kettőre a katonának is szüksége van; az akadály felé nyargalva, a lovasnak nem szabad csüggedni, vagy nem jut át; nem szabad haboznia és magát sokáig meggondolnia, vagy elmarad; s milly becses dolog az ellenség előtti lovas katonánál a gyors elhatározás! E fegyvernemnek ez a valódi nemtője s ennek a vadászat az iskolája, nem hiába, hogy azt a harcz testvérének nevezik. Ennek igazságát katonai tekintélyek is elismerték, Jelesül, midőn egy parliamenti indítvány az angol kir. udvari háztartáshoz tartozó szarvaskopó falkának — melly a civil listát nagy költséggel terhelte — eltörlését ajánlá, herezeg Wellington volt az inditvány első ellenzője, mert a vadászat — úgymond — a hadsereget jó lovasokkal látja el s hadjárati tapasztalásai szerint legjobb lovastisztjei szenvedélyes parforce-vadászok valának.*) Azt fogják ellenvetni, hogy van sok igen jó lovastiszt, ki soha nem vadászott; erre az lehet a válasz, hogy ezek valószinüleg egészen rendkívüliek leendettek, ha előbb már vadásztak volna. A jó lovas tiszt a lovaglás minden nemét sajátjává teheti s kitűnhet benne, ha alkalma nyilt azt megtanulni. *) Hasonlókép nyilatkoztak pár év előtt a krimiai hadjárat alkalmával az angol vezénylők. Szerk.