Vadász- és Versenylap 1. évfolyam, 1857

1857-04-30 / 8. szám

128 szalad, csak félig elégítheti ki a szenvedélyes vadászt. — Szárazon legjobbak a sima szörii finom angol vizslák; ezek óráig állanak a vad felett, de vízbe ritkán használhatók; az angol vizsla karikában és sebesen keres s több puskás is vadászhat vele. A cseh vizslák vizén és szárazon egyiránt használhatók, lassabban keresnek s kevesebb vadászt elégíthetnek ki. Legnehezebb azon vadakat megállni, mellyek éjjel élelmezik magokat, mint az erdei és vízi szalonkák. — A jó vizsla könnyen romlik a vízben, azért nem is szabad kivált csátés és kollokános helyre ereszteni, a két éven alóli ritkán tökéletes, mind szeles és több boszuságot mint élvezetet nyújt. A negyedik helyet a magyar kopók foglalhatják el, e — minden vadászebek között legtökéletlencbb állatok; de ha jó szeszélytiek, sok mulatság van velők, kivált nádas- és turjánosokban rókákra; ezt olly szenvedélylyel űzik a jobbak, hogy a koma gyakran csak az éj közbejöttének köszönheti menekülését. Ha az erdő sürü és nem nagyon hegyes, szarvasra, őzre jelesen működnek, de ellenben bérezés és ritka erdőben a jó kopó mit sem ér, a vadat ugy megzavarván, hogy azalatt, mig visszajö, a puskások vásárra is elmehetnek; illy helyeken elállnak a peczérek és elszoktak fogdosni őket. A nyúlat jó időben négy-öt vezérkopónak el kell fogni, az elsőt értve. — Gömörmegyében jó magyar vezérkopókkal megkísértették a kopászatot és a legjobb sikerrel, egy nap 3 nyúl esvén áldozatul; Vannak még borzkopók; ezek a rókát, ha a lyukba szalad, kiűzni szokták ; több velők a baj, mint a gyönyör s lassan márki is pusztulnak. A haj tó-vad ász at nyúlra többet ér valamivel a les- és törözésnél. Nálunk kétféleképen űzik azt; vagy karikába, midőn minden 10-ik hajtó után egy puskás jő s igy a hajtók, számukhoz képest, egy tért fognak fel s mindig összébb húzódnak; ekkor a zajra minden bekerített vad mozgásba jő, idestova szaladgál, a merészebbek kitörni bátorkodnak, roppant puskaropogás között néha meg is menekülnek, de többnyire áldozatul esnek; legérdekesb, ha róka akad a karikába, mert a koma okosabbnak tartván magát a gyáva nyúlnál, nem vág egyenest a vadászoknak, hanem megpróbálja a nagyobb nyílásokat, hol gyérebben áll az átkozott puskás; de minthogy a karika mindig kisebbedik, a kapeza annál jobban szorul s a róka nevetséges lapult szaladgálást visz végbe, mig végre valakinek czélgombjára jutva, kiadja ravasz lelkét. — A hajtás másik niódja félkörbe menni, midőn a puskások mind egy vonalban szembe állanak. Az első valamivel érdekesebb, a vadaknak tökéletes kiirtására